Győrben járt az ÁSZ elnöke
Győrben töltötte a csütörtöki napját Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki részt vett a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesület adóellenőrzési szakosztályának szakmai konferenciáján. Az elnök a tanácskozás szünetében válaszolt kérdéseinkre.
A közelmúltban Győrben is megtapasztalhattuk az évszázad árvizének hatásait. Mondhatjuk azt, hogy közvetve az Állami Számvevőszék is vizsgázott?
Nem csak az árvíz alatt, hanem már 2010-ben, amikor elkezdtük felmérni a katasztrófavédelem állapotát. 2011-ben jelent meg az a jelentésünk, amelyben felhívtuk a gyenge pontokra a figyelmet. Nemcsak problémákat határoztunk meg, hanem a megoldásra is javaslatot tettünk. Gyenge pontként értékeltük, hogy megosztott a szervezés, az erők koncentrálására hiányzott a terv, az önkéntesek mozgósítása hiányos volt, de említhetném azt is, hogy a polgármesterekre komoly terhet raktak, hiányoztak a feltételek, katasztrófavédelmi terve az önkormányzatok felének nem volt az ellenőrzött időszakban. Probléma volt az is, hogy 2010 előtt a fenntartásra, karbantartásra egyre kevesebbet költött az állam. De a védekezés rendszere sem felelt meg a nemzetközi szabályoknak, ahhoz, hogy uniós pénzt le tudjuk hívni, a a magyar szabályozási-elszámoltatási rendszert szinkronba kellett hozni az uniós szabályokkal. A törvény megszületett, 2012 január elsején hatályba lépett, s az évszázad árvize azt mutatta, hogy az új törvényi szabályozás meg tudott felelni a gyakorlatban, emberélet nem követelt, s meg tudtuk védeni az országot. Gátszakadás nem történt, ha bekövetezett volna, nem csak az érintett területek úsztak volna el, hanem a költségvetés egyensúlya is.
Mindez azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék által feltárt hiányosságot a katasztrófavédelmi törvény megalkotásakor a Parlament maradéktalanul figyelembe vette?
A maradéktalant nem mondanám, az ÁSZ ugyanis szempontokat határoz meg, s nem szó szerint mondjuk meg, mit kell csinálni, ez a törvényhozó szabadság foka. Úgy fogalmaznék, a gyengeségeket kivédtük, s egy biztonságosabb Magyarország jött létre az új törvénnyel, ami a védekezés hatékonysága igazolt.
Bizonyára nem szereti a ha szóval kezdődő kérdéseket, most mégis tegyünk kivételt. Ha nincs az Állami Számvevőszék ellenőrzése, akkor nagyobb lett volna a baj?
Úgy fogalmaznék, nagyobb kockázatok között kellene élnünk, s nagyobb esély lett volna a gátszakadásra. Nyugodtan állíthatom, kisebb költségek és kisebb kockázatok voltak Győrben, Budapesten vagy éppen Mohácson az árvíz idején.
Koloszár Tamás