Magyar operaénekes Stuttgartból

A szerelemnek nagy az ereje. Verebics Ibolyát is a szíve vitte ki Stuttgartba, ott él már huszonegy éve német férjével és közös gyermekükkel, aki kiválóan beszél magyarul. Ez a szív azonban folyamatosan visszahozza Győrbe, ma is megjelennek a könnyei, ha búcsút int a városnak. Jön persze sokszor, amikor csak tud. Itthon töltötte a nyarat, akkor készült vele az interjú.

Felidézné a huszonegy évvel ezelőtt történteket, hogyan került Németországba?

Bach h-moll miséjébe és Händel Messiásába kellett beugranom Németországban, mert lebetegedett a szoprán. Rá két évre ismerkedtem meg a későbbi német férjemmel, Joachimmal, igaz, nem Németországban, hanem Izraelben. Egy évvel később házasságot kötöttünk, s azóta Stuttgartban élek és dolgozom.

Magyarországon ígéretes és nagyon tehetséges operaénekesnek indult. Megszakadt a pályája azzal, hogy Németországba került?

Nem szakadt meg, mert folyamatosan hazajártam énekelni az Operaházba. Talán kicsivel kevesebbszer, mintha itthon laktam volna.

Fiatal újságíróként írtam egy cikket a még fiatalabb Verebics Ibolyáról, aki éppen Karlovy Varyból tért haza egy harminckilós díjjal, úgy 1985 tájékán.Emlékszik még?

Ezt nem lehet elfelejteni. Életem első énekversenyének első díja volt, ami után megjelent életem első újságcikke, amit rólam írtak. Utána szép időszak következett az életemben. Háromszor részt vehettem a Pavarotti-énekversenyen Philadelphiában, előtte a mester maga foglalkozott velem és a részt vevő versenyzőkkel Modenában, még főzött is nekünk Pavarotti. Ezt követően részt vehettem a BBC énekversenyén Cardiffban, ahol ugyancsak a díjazottak között voltam. Voltam még énekversenyen Barcelonában, majd folyamatosan felléptem az Operaház különböző darabjaiban. Első vizsgamunkám Richard Wagner Lohengrin című operájában volt, ami után Mihály András akkori igazgató bejött az öltözőmbe fehérfrakkban, és sírva gratulált. Utána énekeltem a Bűvös vadászban, a János vitézben Iluskát, a Figaro házasságában a grófnőt, a Faustban Margitot, Bizet Carmenjében Micaelát – és hosszasan sorolhatnám.

És aztán végleg Stuttgartba költözött, miután férjhez ment.

Igen, megszűnt sajnos Magyarország, maradtak az iskolai szünetekben az ingázások. Ötvenkét éves leszek márciusban, de minden alkalommal sírva megyek vissza, annyira hiányzik Győr és Magyarország. S amint visszaérek, azt várom, hogy jöhessek.

Mivel foglalkozik Stuttgartban, túl azon, hogy családanya és háztartást vezet?

A fiunk egyetemre jár Tübingenben, angol-történelem szakra, a férjem tanár, nekem pedig van egy énekiskolám, 16 évestől 74 évesig járnak hozzám. Kilenc tanítványom már főiskolán tanul, de folyamatosan visszajárnak hozzám.

Vannak más magyarok is Stuttgartban?

Hamari Júlia is ott él, jó barátnőm, Geszti Szilvia ugyancsak, s Ódor László professzor, aki a stuttgarti Magyar Intézetet vezeti, sok programot szervez, s a magyarok összejárnak ott is.

Győrtől sosem szakadt el, összevethető Stuttgart és Győr?

Győrben sokkal többen beszélnek németül, mint a stuttgartiak magyarul. Ott sokkal ridegebbek, hidegebbek az emberek, s nem olyan szívélyesek és barátságosak, mint nálunk, itthon.

Győrben gyakran tart jótékonysági koncertet, mikor lesz a következő?

Talán a következő nyáron. Szívesen adnék egy jótékonysági koncertet a győri kórház javára.

Azoknak, akik kedvelik az operákat, nem kell nyárig várniuk Verebics Ibolya hangjára. A www.verebics.de oldalon a művésznő nagyon sok hang- és videofelvételt oszt meg, az oldal látogatói szabadon letölthetik a győri származású operaénekes repertoárját.

Koloszár Tamás

Fotó:Gy. P.