Kisfaludy-díj – „Valahol, a tarkójában gondol rá a színész”

A Győri Nemzeti Színház társulatának szavazatai alapján a színészek közül Fejszés Attila kapta a Kisfaludy-díjat. A „téglási gyerek” vallja, mindig figyelni kell a kollégákra, hisz sokat tanulhat tőlük. A mostani lesz az ötödik évada városunkban, több főszerepet is eljátszott már, tavaly például a musicalirodalom egyik legnehezebbjét kapta, ő volt Jekyllamp;Hyde.

Mikor Győrbe került, óriási volt a bizonyítási vágya a közönség és a kollégák felé is. Azóta számos elismerést kapott, főszerepeket, s most ezt a díjat. Átalakult ez a vágy?

Csak teszem a dolgom. Úgy tűnik, a kollégák szeretik, amit csinálok. Rettenetesen örülök a díjnak, de azt gondolom, ez valaminek a hozadéka. Nem tudom szétszedni az agyamban, hogy volt egy vagy öt jó évem, mindig dolgozni kell. Persze valahol, a tarkójában gondol rá a színész, hogy milyen jó lenne majd egyszer ezt a díjat megkapni. De innentől kezdve még többet kell mutatni, minden évben, darabban bizonyítani kell.

Mózes Anitával együtt kerültek Győrbe, s most egyszerre kapták a társulat elismerését.

A pályájuk úgy tűnik, párhuzamosan fut. Anitával osztálytársak voltunk az egyetemen és ugyanabba a debreceni gimnáziumba is jártunk. Nagyon jóban vagyunk, olyan, mintha testvérek lennénk. Mi mindent meg tudunk beszélni. Fontos, hogy egy társaságon belül legyenek az embernek bizalmasai, barátai, akivel meg tudja magát értetni. Mi már félszavakból értjük egymást, egyet gondolunk általában a színház terén. Neki is jó évada volt, nagyon megérdemelte a díjat, örülök neki nagyon.

Amikor hívtam az interjú miatt, épp szinkronizálni ment. Úgy élvezi azt is, mint a színházat?

Nehéz a kettőt összeegyeztetni. A hétfő a színházban általában szünnap, ilyenkor meg kell mutatnom magam, mert hamar elfelejtik az embert. Nagyon szeretem egyébként, tegnap egy Disney film énekes figurájának a castingján vettem részt. Nehéz volt, egy rajzolt figura érzéseit sokkal nehezebb lekövetni, pláne egy dalban. Sokat kihagytam a szinkronban, mert nyáron a szüleimnél voltam Tégláson. Nagyon keveset járok haza, úgy voltam vele, hogy nyáron a szinkron sem érdekel, sokkal fontosabb, hogy édesapámmal kimenjek a szőlőbe és részt vehessek a családi programokban. De most újra felvettem a kesztyűt és megy tovább a malomkerék.

Hány darabban szerepel az új évadban?

Kezdek A kriplivel, aztán játszom a Csoportterápiában, majd jön a Mágnás Miska. Szerencsére nem csak zenés darabokban játszom, nem szeretném, ha bekategorizálnának, a próza is nagyon közel áll a szívemhez. A kripli egy színmű kiváló humorral fűszerezve, szerintem nagyon fogják szeretni a nézők. A kisteremben lesz, ott dolgozni egyébként is mindig különleges. Nagy szerencsém van, hiszen nemcsak ezt a színművet, hanem a Csoportterápiát is ott adjuk elő. Vegyes, izgalmas évadunk lesz, jó volt visszatérni ebbe a nagy családba.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Marcali Gábor