Nyugodt mederben

Győri sétánkat Szabadhegyen, annak is az északi részén folytatjuk, amelyben a lakótelepi és a családi házas lakókörnyezet egyaránt megtalálható. A városrészt pihenésre, sportolásra alkalmas zöldövezetek teszik hangulatossá, az elmúlt évek során történt beruházások pedig a még komfortosabb hétköznapokat teremtik meg az itt élők számára.

Ezek közül kiemelkedő az évek óta tartó csapadékvíz-elvezetési program, amelynek révén úgy újulnak meg a lakóutcák, hogy a korábban sok problémát okozó esőzések ne jelentsenek gondot a lakóházak pincéiben sem. Elmondható tehát, hogy a fejlesztések szó szerint nyugodt mederbe terelik a városrész életét.

Pápai Ibolya asszisztensként dolgozik a szabadhegyi gyermekorvosi rendelőben. „Huszonegy éve lakom Szabadhegyen és nagyon nem is járok más városrészekbe, hiszen itt minden megtalálható, ami szükséges. Nem csak a bevásárlási lehetőségnek, de a kikapcsolódásnak, a szórakozásnak, a sportolásnak is bő terepét találjuk itt. Élvezem, hogy madárcsicsergésre ébredek, hogy esténként nézhetem a csillagokat, röviden, hogy a természet vesz körül. Örülök, hogy gyermekeim ilyen környezetben nőhettek fel. Munkám miatt sok itt élő családot ismerek, akik hasonlóan vélekednek Szabadhegyről. A városrész közösségi életében az egész család aktívan részt vesz. A művelődési ház a második otthonunk, a gyermekek különböző foglalkozásokra jártak ide és a mai napig ott vagyunk a változatos programokon. Az édesanyám a Szabadhegyi Nyugdíjas Klub vezetője, ezért ő is sokat tesz a környék közösségi életéért. Megemlíteném még a tó körüli futópályát, amelyen élményt jelent a testmozgás.”

Hámor Vilmos író-újságíró 22 éve él a József Attila-lakótelepen. Úgy tartja, nem volt nehéz megszeretni itt, köszönhetően az emberléptékű házaknak és a közvetlen embereknek, akik a József Attila Művelődési Ház árnyas fái alatt tartott Anna-napi búcsúkon és szüreti rendezvényeken önfeledten versengtek az általa vezetett vetélkedőkön. Hámor Vilmos szerint a művelődési ház a kultúra szabadhegyi otthona, számos izgalmas programmal. „A Jereváni úti posta előtti környéken, ha elnézek a templom irányába, olyan érzésem támad, mintha Balaton-parti kisvárosban lennék.

Télen a Mikulás ruhájába bújva osztogatom a szaloncukrokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a városrész fényben pompázó karácsonyfája közelében.” A győri író rendszeresen használja a tó körüli futópályát is, ahol hét kört, vagyis négy kilométert fut. Ablaka Pannonhalma felé néz, reggel az ébredő nap köszönti, ilyen látványnyal szemezve ül a számítógépéhez és írja könyveit. „Ha elakadok az írásban, csak kitekintek fogadott városrészem hamarosan levelüket vesztő fáira, a családi házak tetőire, és máris rám talál a gondolat, a következő mondat.”

Talán nincs olyan ember Győrben, aki ne ismerné a terület önkormányzati képviselőjének nevét, hiszen Hajszán Gyula a győri labdarúgás arany- korszakának egyik ikonikus alakja. A Rába ETO-ban lett élvonalbeli játékos, ahol 1981 és 1986 között kétszeres bajnok, ezüstérmes és egyszeres bronzérmes is lett, a válogatottban pedig 37 alkalommal képviselte a nemzeti színeket. „Amikor az ETO szolgálati lakást kínált a szerződésem mellé, már akkor kifejezetten kértem, hogy Szabadhegyre kerülhessek, mert vonzó volt számomra a városrész nyugodtsága, szépsége, a zöld környezete. Ma is itt élek és több egykori csapattársam, jó barátom is itt maradt a közelben. Nem véletlenül, hiszen Szabadhegy igazi otthon, egy nagyon szerethető városrész. A víztározó tavak környezetében megtalálható, pihenésre és sportolásra is alkalmas zöldövezetek, a futópálya, a megújult játszóterek, hangulatos parkok jól szolgálják az itt élők kikapcsolódását, ezért nem lepett meg, amikor először láttam a női kézilabdacsapat világsztárját, Heidi Lökét is itt edzeni. Azóta is sokszor összetalálkozunk a futópályánál.” Hajszán Gyula a közel harminc év alatt, amióta Szabadhegyen él, persze meglátta a városrész fejlesztésre szoruló területeit is, ezért vállalta a terület önkormányzati képviseletét.

„Korábban a legtöbb bosszúságot a hirtelen lezúduló csapadékvíz okozta, hiszen a nem megfelelő elvezetés miatt sok pince úszott ilyenkor. Az önkormányzat 2008 óta több ütemben végzi Szabadhegy csapadékvíz-elvezetésének kiépítését, és ehhez európai uniós és kormányzati forrásokat is sikerült igénybe vennünk. Mára számos utca megújult a program keretében, hamarosan a Lepke utca is elkészül. A célunk, hogy a csapadékvíz minél kevesebb problémát okozzon a környéken.” A képviselő természetesen kiemelt figyelmet fordít a fiatalok egészséges életmódjára is. „Fontos, hogy legyenek a városnak kitűnő élsportolói, akik példaképül szolgálhatnak a fiatalok számára, de nem kell mindenkinek versenyszerűen sportolnia, elég, ha szereti a testmozgást. A városrészben erre több helyszín is jó terepet ad, és – terveink szerint – a Szabadhegyi Közoktatási Központ egy műfüves pályával is gazdagodik, tovább bővítve a fiatalok mozgáslehetőségét. Ha már az intézményeknél tartunk, azt is megemlíteném, hogy a napokban készült el a Kodály Zoltán Általános Iskola előtti tér térkövezése is.”

A képviselő úgy látja, a városrész élhetőségének fontos záloga a tisztaság. „Sajnos vannak olyan területek a József Attila-lakótelepen, ahol jelen van a zugszemét. Ez ellen minden lehetséges eszközzel küzdünk, legutóbb például kihelyezett hulladékudvar létesítését kezdeményeztük Simon Róbert Balázs képviselőtársammal a Konini úti iskola udvarán, ahol a lakók rendezett körülmények között helyezhették el kidobásra szánt lomjaikat. Fontosak és hasznosak ezek az akciók, de a tisztaság csak akkor tartható fenn, ha minden itt élő igényes környezetére és nem szórja el a szemetét. Képviselőként tehát arra törekszem, hogy a kellemes lakókörnyezetünk tovább fejlődjön és továbbra is nagybetűs otthona lehessen a szabadhegyieknek.

Papp Zsolt

Fotó: O. Jakócs Péter