Szerelem-illat a színházban
Krimiszerű fordulatokban bővelkedő romantikus történet a Győri Nemzeti Színház következő premierje: szombaton mutatják be az Illatszertár című darabot, melyből több amerikai filmes feldolgozás is készült, például a Szerelem hálójában című, Meg Ryan és Tom Hanks főszereplésével. A történet karácsony előtt játszódik, de a sztori természetesen nem csak a decemberi várakozásban izgalmas, hiszen mint ahogy a darab rendezője, Szűcs Gábor fogalmazott: az Illatszertár egy remekmű.
A darab külföldön is diadalutat járt be. Mi a sikerének a kulcsa?
A produkció László Miklós legsikeresebb színpadi műve olyan szempontból, hogy a legtöbb átirat készült belőle: filmek és musicalek is, a Brodway-n például hatvan évig játszották. Most pedig reneszánszát éli, Los Angelesben három napja tartották a bemutatóját, az Illatszertár is példa arra, hogy a remekművek sűrűn előkerülnek. Ennek ellenére László Miklós nevét szakmán belül sem nagyon ismerik. A tehetséges szerző 1938-ban hagyta el hazánkat és költözött a tengerentúlra, ugyanis New Yorkban kapott szerződést. Kiváló érzéke volt, hogy az egyes jelenetekbe izgalmat és humort csempésszen, kabarészerzőként tevékenykedett főként, kitűnően. Azért is annyira sikeres ez a műve, mert miközben van egy mesebeliség, vagy ha úgy tetszik, romantikus szépség a történetben, zseniálisan képes hús-vér figurákat, konfliktusokat teremteni. Ez egy boldog történet, rengeteg krimiszerű izgalommal és fordulattal. Ez a kettő együtt nagyon működik, talán ettől vált igazán sikeressé a darab.
Összefoglalható úgy az Illatszertár története, hogy a szerelemről és a megbocsátásról szól?
Végül is igen. Adott egy féltékeny cégvezető, akit csal a felesége az egyik segédjével, és van egy másik boltossegéd, aki másfél éve szerelmes egy olyan hölgybe, akivel csak levelezik, de soha nem találkozott. Ebből főzi meg László Miklós mindenféle konfliktuson keresztül a végkifejletet, amit nem akarok elárulni. Számos váratlan fordulatra számíthatunk, amíg aztán megjelenik a megbocsátás és a beteljesült szerelem, vagy annak az ígérete.
A boldog békeidőkben játszódik a történet, egy olyan fajta boltocskában, ami ma már nem létezik. Egy kedves közegnek képzelem el az Illatszertárat, ahol két vevő között a férfi és nő eladó évődik egymással. Jó helyen járok?
A közeg semmiképpen nem kedves, mert összecsapnak az indulatok. Ez egy polgári Otello-történet, hiszen míg Shakespeare darabjában a mór egy őserejű, féltékeny valaki, itt egy Kabos Gyula válik féltékennyé, vagyis a kisember. És nyilván, ha valaki nem egy harcos, velencei mór, hanem egy Váci utcai boltos, akkor máshogy éli meg a maga sérelmeit. Valóban a két háború közti időszakban játszódik a történet, de a boldog békeidőkre már a horogkereszt árnya vetül, azért is, mert László Miklós maga is zsidó volt. Ez a légkör picit érződik a darabon, de nem erről szól, nincsenek benne direkt utalások, csak a történelmet jobban ismerő nézőknek sejlenek majd ki egy-egy mondatból a kor viharfelhői. Ez az időszak egyébként igazán termékeny volt, rengeteg színpadi mű született és nagyon sok filmet forgattak, a kabarék virultak.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Marcali Gábor