Ha nem változtat az emberiség a káros szokásain, rövid időn belül katasztrofális következményei lesznek a felmelegedésnek. Ezzel a témával kapcsolatban kérdezett meg a Győr+ győri középiskolás fiatalokat.
Többször mértek idén 40 Celsius fokhoz közeli hőmérsékletet Győrben is. Évről-évre egyre melegebbek a nyarak és ez már nem csak afféle mende-monda. A napokban adta ki 42 oldalas tanulmányát az ENSZ egy tudósokból álló szervezete, melyben azt írják, egyértelmű, hogy az emberi befolyás felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet, egyes folyamatok pedig már visszafordíthatatlanok.
Hatalmas zivatarok, pillanatok alatt kialakuló özönvizek. Az utóbbi időszakban ez a jelenség is egyre gyakrabban fordul elő az országban, de világszerte sűrűbben találkozhatunk természeti katasztrófákkal. A mai fiatalok lehetnek ennek a folyamatnak az igazi megszenvedői, hiszen, ha nem változtat az emberiség a káros szokásain, rövid időn belül katasztrofális következményei lesznek a felmelegedésnek. Ezzel a témával kapcsolatban kérdezett meg a Győr+ győri középiskolás fiatalokat.
Boncsarovszky Péter (nyitóképünkön), a Városi Diákfórum elnöke azt mondta, a szervezet tagjaival együtt úgy gondolják, nagyon fontos kiállni a környezetvédelem ügye mellett. „Májusban állítottuk fel a „remény fáját” a Honvéd ligetben, októberben pedig faültetést tervezünk több város diákönkormányzatával együtt, megmutatva ezzel is, mennyire fontos a fiatalok számára, hogy védjük a Földet. Ott leszünk önkéntesként az I. Győri Zöld Expo-n is, amit majd szeptemberben rendeznek meg a városban.”
Televíziós szerkesztő: Ficsór Dávid
Stanka Renáta Ildikó szerint egyre jobban érzik a klímaváltozás hatásait. „Egyre szélsőségesebb az idő, lassan eltűnnek a klasszikus évszakok. Elég gyakran szoktunk erről beszélgetni a baráti társaságomban. Az ismerőseimnek is egyezik a véleménye, így mindenki megpróbál a maga módján tenni valamit a környezet megóvása érdekében: civil szervezeteket támogatnak, környezetbarát termékeket használnak, igyekeznek minél kevesebb szemetet termelni, vagy épp tömegközlekedési eszközökkel utazni.”
Bangha Benjámin hasonlóképp vélekedik társaihoz: „Nagyon sokat hallani és olvasni arról, hogy a tudósok kongatják a vészharangot és ezt igenis komolyan kell venni minden fiatalnak. Én azonban azt tapasztalom, hogy egyre többen kapják fel a fejüket a klímaváltozás veszélyeire és igyekeznek környezettudatosabban élni.”
Vörös kódot kapott tehát az emberiség, amit ma már nem csak a tudósok kimutatásai alapján láthatunk, saját bőrünkön tapasztalhatunk még Magyarországon is. A szakemberek megállapításai szerint:
• a felszíni hőmérséklet gyorsabban emelkedett 1970 óta, mint bármilyen másik 50 éves periódusban az elmúlt 2000 évben, 2011 és 2020 között 1,09 Celsius-fokkal volt melegebb az 1850 és 1900 közötti állapothoz képest,
• az elmúlt 5 év volt a legmelegebb 1850 óta,
• a tengerszint-emelkedés sebessége háromszorosára nőtt az 1901-1970 közöttihez képest, és nem zárható ki, hogy az évszázad végére két méterrel is emelkedhet a tengerszint, 2150-re pedig öt méterrel,
• az emberi befolyás nagy valószínűség szerint (90 százalék) a sarkköri jég és a gleccserek csökkenésének fő oka az 1990-es évek óta,
• egyértelmű, hogy 1950 óta gyakoribbá és intenzívebbé váltak a hőségextremitások (szokatlanul erős kánikula, hőhullámok), míg a hidegextremitások viszont ritkábbak és gyengébbek.
A szakemberek szerint ezek a jelentős éghajlati változások várhatóak a jövőben:
• a felszíni hőmérséklet minden forgatókönyv szerint el fogja érni a tudósok által sokat emlegetett másfélfokos határt, vagyis 1,5 Celsius-fokkal lesz melegebb az 1850-1900 közöttihez képest,
• a sarkvidék legalább egyszer jégmentes lesz szeptemberben már 2050 előtt,
• egyre gyakrabban fordulnak majd elő extrém időjárási események, hőmérsékleti rekordok, még másfélfokos felmelegedés esetén is,
• az olyan extrém tengerszintek, amelyek eddig évszázadonként egyszer voltak, sokfelé várhatóan évente legalább egyszer lesznek,
• sok régióban valószínűleg több erdő- és bozóttűz lesz.