A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. több mint 500 hektáron kezdte meg az agresszív, bálványfa irtását.
A társaság tavaly ősszel indította el a bálványfa visszaszorítását megcélzó projektjét, melyre közel 134 millió forint európai uniós támogatást nyert. Az érintett községhatárok egyikén, Bőny-Szőlőhegyen ismertette kedden a Kisalföldi Erdőgazdaság képviselete, hogy jelenleg hogy állnak az irtással, de a rendezvényen megjelentek gyakorlatban is láthatták azt, hogy a szakemberek hogyan és milyen eszközökkel küzdenek a haszontalan növénnyel szemben.
„Jelenleg 568 hektáron végeztük el az első kezelést. A teljes beavatkozási területünk valamivel több mint 680 hektár, azonban ez a számszerű összehasonlítás ebben a formában némileg félreérthető, hiszen a bálványfa egy nagyon vitális, sarjadó faj, vagyis mindenképpen többszöri kezelésre van szükség ahhoz, hogy végleges eredményt érjünk el” – mondta a Győr Plusznak Iványi Ákos a Kisalföldi Erdőgazdaság pályázati projektvezetője. „Figyelembe véve ezeket a tényezőket, azaz, hogy egyes szakaszon többször is végig kell mennünk, a halmozott munkaterület több mint 1700 hektár” – tette hozzá a szakember.
A bálványfa kártékony mivolta elsősorban abban áll, hogy agresszív térfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos erdőtársulásoktól. A kialakuló, összefüggő bálványfa-foltok élővilága azonban szegényes, mind ökológiai, mind gazdasági, mind pedig turisztikai szempontból.
A keddi találkozón az is kiderült, hogy a növény mechanikai úton gyakorlatilag kiirthatatlan, hiszen a törzs kivágásával a gyökerekből sarjak százai fejlődnek újra. A Kisalföldi Erdőgazdaság számára mégis problémát jelentett a vegyszeres irtás elindítása, hiszen azt a zöld hatóság nem, vagy csak szigorú feltételek mellett engedélyezi. Természetesen végül minden kérvény zöld utat kapott. A hatóanyagot – az adott terület, fertőzési mértékétől függően – permetezéssel, ecsetes kenéssel illetve injektálással juttatják a szakemberek a növényekbe.
„A kenést és az injektálást is igyekeztünk őszre időzíteni, vagy legalábbis olyan időszakra, amikor a bálványfa a gyökerén keresztül felszívja ezeket a gyomirtó szereket, így a későbbiekben sem sarjadhat újra. Ezután gyorsan lebomlanak, kidőlnek a növények és a mellette lévő, egészséges fafajok átveszik majd a helyüket. Amennyiben a felszínt a lombkorona teljesen leárnyékolja a későbbiekben, úgy várhatóan a bálványfa sem fog az érintett területen ismét megjelenni” – árulta el portálunknak Kocsis Gábor István, erdőgazdasági előadó.
Érdekesség, hogy a bálványfa Kínából és Koreából származik, Európába csak 1750 körül jutott be. Kezdetben csak pozitív tulajdonságait ismerték fel, így elsősorban tetszetős megjelenése miatt terjesztették. Ma már azonban tény, hogy a növény gyakorlatilag semmire nem használható, tüzelése is körülményes.
Csapucha Adrienn