Az ország első bencés apátsága védőszentjéről, Szent Mártonról elnevezett díjat adtak át Andrásfalvy Bertalan néprajztudósnak Pannonhalmán.
Meghitt, felemelő ünnepség helyszíne volt a Pannonhalmi Főapátság bazilikája. Várszegi Asztrik püspök-főapát köszöntötte a Szent Márton Napra érkező vendégeket, köztük a korábbi díjazottakat, rajtuk kívül egyházi méltóságokat és közéleti személyiségeket. Ahogy a főapát fogalmazott: „Az ünnep a kommunikáció kiemelt formája, az eszmény ihletével szólít meg mindenkit, hoz össze egymástól felfogásban, meggyőződésben, társadalmi helyzetben távol állókat, teremt olyan légkört, amelyben ki-ki otthon, szabadon, kényszerektől mentesen érezheti magát.”
Várszegi Asztrik Illyés Gyula Charon ladikja című esszékötetéből idézte fel a költő-írónak a kereszténység megújult formáiról szóló gondolatait, majd így folytatta:
– Amikor szorongva és aggódva nézzük a világ helyi háborúit, sokak elégedetlenségét, szegénységét és kiszolgáltatottságát, „őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem is tehetünk.”
A főapát szavai után a Liszt Ferenc Kamarazenekar Rolla János vezetésével muzsikált. A Szent Márton nap állandó zenész vendégei Schubert A halál és a lányka című művét – melyről Yehudi Menuhin azt mondta, hogy „imádsággá nemesedett madárdal” – játszották.
Ünnepi beszédet Orosz Atanáz görög-katolikus püspök mondott. Szent Márton példáját felidézve szólt arról, hogy a koldusokon kívül a lelkileg és szellemileg rászorulókat is segítenünk kell. A szegényekkel együtt élő püspök jellemének felvázolásakor megemlítette, hogy ha a hit tisztasága forgott veszélyben, akkor nem vonakodott élete kockáztatásával megvédeni azt. Arra buzdított mindenkit: táplálkozzanak a lélek gyümölcseivel, melyek között az első a szeretet.
Ezt követően adták át a Pannonhalmi Főapátság, a Herendi Porcelánmanufaktúra és a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok által alapított Szent Márton-díjat. Ezt az elismerést megkapta már – többek között – Nemeskürty István, Kukorelli István, Mádl Ferenc, Sebestyén Márta és Sólyom László is.
Az idén Andrásfalvy Bertalan néprajztudóst tartották méltónak a díjra. Az Antall-kormányban művelődési és közoktatási miniszterként is dolgozó Andrásfalvy Sopronban született, az ottani bencés gimnázium tanulója volt, majd román-magyar, később muzeológia-néprajz szakon szerzett diplomát. Dolgozott az MTA kutatócsoportjának osztályvezetőjeként, tanított a Pécsi Tudományegyetemen is. 2001-ben ment nyugdíjba.
A kitüntetett köszöntő szavaiban hitet tett magyar kereszténysége mellett. Szerinte a magyar kereszténységnek sajátos küldetése van. Felvázolta a Szent István által nem erőszakkal ránk kényszerített, türelmes, nem kirekesztő magyar kereszténység természetét.
Nagy tapsot kapott érte.
gyorplusz.hu
Fotó: Marcali Gábor