Nem akármilyen élményben lehetett része az elmúlt hétvégén tizenkét győri középiskolásnak a Mobilisben. Külföldön dolgozó, fiatal, magyar sikeres jármű-dizájnerek segítségével megismerkedhettek az autótervezés szépségeivel, mi több, egy-egy járművet habanyagból és agyagból modellezhettek is.
Autót rajzolni sok gyerek szokott, biztosan több, mint ahány amőbázik matekóra alatt, mert ahhoz már ketten kellenek, így nagyobb a lebukásveszély – vallja Tárnok Zsolt, aki inkább autókat rajzolt, igaz, több tanára kibökte, de intő nélkül megúszta. A fiatal dizájner luxusautók tervezőjeként vált ismertté a világban, s Győrben mesélt a fiataloknak arról, milyen érzés volt, amikor 2008 decemberében, tizenhárom hónappal első rajzai után, a Faralli amp; Mazzanti garázsból kigördült az első Vulca, mely 130 millió forintba került.
De itt volt Győrben Dániel Tünde, aki a Volkswagen wolfsburgi központjában a dizájnstúdió exterior, azaz a karosszériarészlegén dolgozik, azon belül is a leendő modellek felnijeit tervező nemzetközi csapatban.
A tizenkét győri középiskolás, aki pályázat útján vehetett részt a programban, életre szóló élménnyel gazdagodott, életükben először ugyanis elkészíthettek egy autómodellt – mondja Szilasi Péter Tamás, a győri Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Németh Tamás projektvezető. A diákok három, négyfős csapatban dolgoztak. Az első csoport a cápa, a második a gekkó, a harmadik pedig a gepárd formája alapján tervezett autót, amelyet habanyagból, illetve agyagból meg is formázhattak. Az állatválasztás nem véletlen, nagyon sok autógyár választ magának olyan erőt, dinamikát sugalló állatot, amelyet az autó formájában is érvényesítenek.
A Járműipari Design Hétvége névre keresztelt programot az Új Széchenyi Terv pályázaton nyert összegből finanszírozták. Célja az volt, hogy a középiskolásokat a műszaki felsőoktatás, ezen belül kiemelten a Széchenyi-egyetem felé irányítsa, mégpedig egy olyan területhez, ami Magyarországon is, a világban is húzó ágazat, ez pedig a járműipar.
Szilasi Péter Tamás vallja, egyszer talán a magyar dizájn is lesz olyan híres, mint az olasz vagy a finn, ehhez azonban a fiatalokat be kell vezetni a formatervezés szépségébe és fontosságába.
Bármilyen terméket vásárolunk meg, először a forma fog meg bennünket, legyen az kávéfőző vagy autó – fogalmaz a Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki úgy vélekedik, öröm volt látni, ahogy a tizenkét győri középiskolás a három napban szívta magába a tudást, közülük többen jó eséllyel indulnak, hogy autódizájnerek legyenek, s tovább öregbítsék a magyar szakemberek jó hírét külföldön.
Ilyen szakember Hanula Barna is, a Széchenyi-egyetem rektori tanácsadója, aki részt vett a Bugatti Veyron 1001 lóerős motorjának kifejlesztésében. Arra a kérdésre, mitől ilyen jók a magyar mérnökök külföldön, személyes példáján keresztül ezt válaszolta: A kor, amibe beleszülettem, korlátozott lehetőségeket kínált fel, s mi mindig többet szerettünk volna. Ez egyúttal leleményessé is tett bennünket. A magyar sebészek is sokkal leleményesebbek voltak jóval jobban elkényeztetett külföldi kollégáiknál. Akik kinn sikeresnek bizonyultak, merészebbek voltak az átlagnál. Saját sorsukat a kezükbe vették és többre is jutottak.
Szerző: Koloszár Tamás
Fotó: Mobilis