Hat irodai és tizennégy fizikai dolgozó vezetője a MÁV győri pályafenntartási alosztályához tartozó komáromi szakaszmérnökségen Koncz Katalin, aki négy éve vette át építőmérnöki diplomáját a Széchenyi István Egyetemen.
Olyan csapatba kerültem vezetőként, ahol a kollégák 10-20 éves szakmai tapasztalattal végzik munkájukat, így partnerként kezeljük egymást, próbálom a munkát fiatalos lendülettel, kreativitással, korrekt hozzáállással megkönnyíteni – fejti ki vezetői ars poeticáját Koncz Katalin, aki fiatal kora ellenére egy dologban már öregnek számít, mint okleveles mérnök, egyetemének öregdiákjai között a helye.
2004-ben költözött a számára ismeretlen városba, Győrbe, és a véletlenekből – melyek nagyban befolyásolták sorsa alakulását – végül sikert kovácsolt.
A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumba jártam és pályaválasztáskor olyan szakmát kerestem, amelynek alapja a matematika, tetszett a mérnöklét gondolata.
Bár nem megalapozott, logikus döntések, inkább pillanatnyi megérzések révén került ide, boldog, mert Győr, a Széchenyi-egyetem és az építőmérnöki hivatás is tökéletes választásnak bizonyult számára.
Miután 2011 januárjában átvette diplomáját, hamar elhelyezkedett, bár akkor még nem a szakmájában. Közben pályázott egy gyakornoki programra, a kiválasztási folyamat végén tagja lett a MÁV csapatának. Az első kinevezés két évet váratott magára, hiszen az egyetemen megszerzett tudás mellé vasútszakmai ismeretek elsajátítására és tapasztalatra is szükség volt.
A mini portré végén összegzésként úgy fogalmaz, amint az egyetem és a város vérkeringésébe bekerült, tudta, hogy nem szeretné már a Kisalföld vidékét elhagyni, pedig korábban szülővárosában akart élni. Ebből is látszik, hogy az élet nem mindig úgy alakul, ahogy azt elképzeljük.
Koloszár Tamás