A Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt az adventről és koncertturnéjáról kérdeztük!
Egy igazi energiabomba, aki hegedűjével egy olyan atmoszférát teremt a színpadon és a nézőtéren, mely nem csak az ünnepi időszakban varázsolja el a közönséget. Illényi Katica ezt a varázslatot időről-időre Győrbe is elhozza, ilyenkor pedig a Győr Plusz sem hagyhatja szó nélkül a bájos művésznőt!
Az adventi időszak a meghittség mellett a munkáról is szól, hiszen egymást érik a koncertjei! Az elmúlt napokban Győrben is többször találkozhatott a művésznővel a közönség, a Presztízs-díjátadó gálán például a Budapest Bárral lépett fel…
Illényi Katica: Valóban, ez egy nagyon különleges összefonódás volt a zenekarral, hiszen most először játszottunk együtt. Megkerestek, és nagyon nagy örömmel vállaltam el a fellépést, már csak azért is, mert szeretem a zenekart, szeretem mindazt, amit képviselnek, szívesen hallgatom a zenéjüket. Ilyen alkalmakkor mindig összeadódnak a különböző iskolákból érkezett művészek tudásai, és ötleteik. Elég improvizatív volt a győri bemutatkozásunk, mindenki beletette a saját stílusát, nagyon élveztem!
Mennyire nehéz műfaj az improvizálás?
I.K.: Az egész improvizáció egy nagyon hihetetlen és sokáig tartó munka és gyakorlás kérdése. Az emberekben alapvetően benne van az ehhez szükséges készség, de az olyan típusú embereknél, mint amilyen én is vagyok – aki klasszikus iskolákban tanulta a zenét – annak mindig az volt a fontos, hogy „kottahűen” játssza a műveket. Mikor évekig ez a mérvadó, akkor bizony meg kell birkózni az improvizálással. Nagyon sokat kell rögtönözni, és bátornak kell lenni, hisz a legnagyobb feladat az, hogy leküzdjük az önkontrollt. Azt azonban bátran állíthatom, hogy a legnagyobb élmény a zenében éppen az, amikor a közönség ihlette hangulatot meg tudjuk mutatni. A zeneszerzés itt kezdődik!
A gálát egy nagyszabású koncert követte a Richter Teremben, a házigazda zenekarral! Győrből indult el ugyanis adventi koncertturnéja, melyben aztán végig partnere lesz a Győri Filharmonikus Zenekar. Milyen kapcsolatot ápol a társulattal?
I.K.: A Richter Teremhez hihetetlen sok és szép emlék fűz, hasonlóképpen a Győri Filharmonikus Zenekarhoz, a csapattal évek óta baráti a kapcsolatunk. Gyakorlatilag ismerjük már egymás lélegzetvételét is. Győr után a műsorral fellépünk még számos vidéki városban, végül pedig Budapesten, a Kongresszusi Központban december 22-én lesz a nagy adventi koncert. A repertoárt a műfaji sokszínűség jellemzi, a műsorfüzetben természetesen helyet kaptak a karácsonyi dalok is. Sőt, egy különleges elektronikus hangszerrel, a tereminnel is megismerkedhet a közönség.
Miért éppen az adventi időszakra időzítette a turnét?
I.K.: Az adventnek van egy egészen különleges hangulata, ez az időszak a várakozásról szól. A koncert idejére, arra a két órára szeretném a zenekedvelőket egy picit lenyugtatni, és még inkább felhívni a figyelmüket arra, hogy miért is fontos az advent. Saját magamon is észrevettem az elmúlt évek során, hogy az ünnepekre tudatosan kell készülnöm, hiszen olyan gyorsan elrohannak ezek a napok, hogy sokszor az igazi üzenetéről teljesen megfeledkezünk. Talán az egy jó és hálás feladat, hogy az előadásaimon megteremthetek egy olyan légkört, ami a szeretet, az összetartozás szellemét sugallja.
A munka után a családban hogyan töltik az ünnepeket?
I.K.: Óriási a családunk! December 24-én mindenki a saját kis családjával ünnepel, majd este ellátogatunk édesanyámhoz a testvéreimmel. Sokan vagyunk, de még mindig nem olyan sokan, mint 25-én, amikor aztán mindenki hozza a gyermekeit, unokáit. Meg sem tudjuk számolni olyankor, hogy hányan vagyunk. A családi béke a legfontosabb, és ezt mi együtt éljük át, ennél szebb ajándékot nem is kaphatnék!
Csapucha Adrienn