Mihály napi vásárra várta kis ovisait és szüleiket, testvéreiket péntek délután a Prohászka Óvoda.

Virágné Bertalan Éva óvodavezető elmondta: „Az óvodások életében fontos e nap, hiszen egy vásárt megelőző dolgos hét munkálkodását koronázza meg. A gyerekek az óvónénikkel egész héten nagy izgalommal készítették a vásárfiákat, portékákat, amiket nem pénzért, hanem gyümölcsért vásárolhattak meg. A csoportokban már sokat beszélgettek arról, hogy e jeles napnak milyen jelentősége volt a mindennapokban.

Ilyenkor a régi idők vásári hangulata visszatér óvodánkba a Nefelejcs csoportos gyerekek által előadott rigmusokkal, versekkel, énekekkel. Fiaink nagyon várták, hogy felvehessék fehér, népi ingjeiket, mellényeiket, hetyke kalapjukat, lányaink pörgős, népi szoknyájukat, kopogós cipőjüket. Utána táncházba hívtuk a kicsiket. Az udvaron ragyogó napsütésben vásárolhattak apróságokat, Róka Szabolcs meseelőadó pedig a népmesék világába repítette őket. A vásár nem múlhat el finomságok nélkül. A kínálatban konyhásaink által sütött almáspite, valamint kölesgolyó szerepelt, szomjoltásra mustot kínáltunk.”

S hogy mit érdemes tudni Szent Mihályról? A katolikus hit szerint Mihály arkangyal egyike a három arkangyalnak, ő a mennyei seregek vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe a kard, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

Szent Mihály napja a néphagyomány alapján is kiemelkedik a szeptemberi jeles napok közül.

A pásztorok e napon számoltak el gazdáikkal, s kapták meg bérüket. Ha jól helyt álltak, újra megkötötték velük a következő egy évre a szerződést. A cselédséget is ekkor fogadták fel. Az új munka reménye mindenkinek öröm volt, gazdagnak, s szegénynek, gazdának, szolgának egyaránt. E fontos eseményt vigalommal, mulatsággal ünnepelték meg, s a megrendezett vásáron pedig mindenki beszerezhette hiányzó felszerelését.

Számos időjósló hiedelem is kapcsolódott ehhez a naphoz. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.

Szent Mihály-nap után kezdődött a kukoricatörés. E nappal vette kezdetét a kisfarsang, az őszi lakodalmak ideje, mely Katalin napjáig (november 25.) tartott.

Molnár V. József, Magyar Örökség díjjal kitüntetett néprajzkutató azt írja a jeles napról: Szeptember végén, betakarítás után, javarészt már túl a szüreten is, amikor az őszi vetéssel az eljövendő új ágyazódik már, az ember Szent Mihály mérlegére lép. Megméretik, ami jó, s ami rossz, ami benne, általa és körülötte történt. Az esztendő estéje érkezett, ami az ember hajlott korát, a vén kort is megidézi, amikor minden tettünk, a vaksötétben történtek, a titkos tettek is vakító fényben, tisztán látszanak.