Győrben és környékén egyre többen élünk

Győr+
2015.07.10. 17:25

Győr, Debrecen, Kecskemét és Szeged agglomerációs településein egyértelműen nőtt a lakosság száma – derül ki a Geoindex nemrég közzétett, tavalyi felmérésen alapuló adataiból. A KSH a most szombati Népesedési Világnap alkalmából jelentet meg majd demográfiai portrét.

Egy város rohamos fejlődéséhez, tudatos jövőépítéséhez, életminőségének javításához, innovációs erejének növekedéséhez elengedhetetlenül fontos az úgynevezett „méretnagyság.” Kellő és jól képzett munkaerő nélkül esély sincs új világcégek letelepedésére, fejlődésére, a részben nekik beszállító kis- és középvállalatok életképességének fokozására. Ezért is vannak halálra ítélve azok a bezárkózó városok, amelyek a múltjukból élnek, s csak azokat becsülik, akik sokadíziglen vissza tudják vezetni származásukat a településre.

Győr nyitott város, ez az évtizedek, századok alatt kialakult tulajdonsága persze az érdekek alapján jött létre. Amikor a szocialista nagyiparosítást meghirdették, a környékből hozták be tömegével az embereket, lakótelepeket építettek nekik. Ez utóbbival persze van baj elég – szerencsére a megyeszékhely kitalálta ezeknek az épületeknek a sorsát, sok segítséget nyújt a felújításukhoz –, mégis lélekszámban is jelentősen gyarapodott a város, mégpedig többnyire szakemberekkel. A rendszerváltás után a világcégek ugyancsak jó kvalitású munkavállalókat vettek fel, s szükség esetén hoztak távolabbi magyar vidékekről is. Nem is beszélve a nálunk átmenetileg vagy végleg letelepedett németekről.

A minőségi élet egyik fontos, bár nyilván nem kizárólagos alapja a település lélekszáma. Kisváros nem tud eltartani egy korszerű kórházat, fontos egyetemet, népszerű középiskolákat, jelentős méretű kulturális és sportintézményeket, szociális ereje kisebb, üzleti, szolgáltatási kapacitása mérsékeltebb. Márpedig ezek mind-mind részei a jó életminőségnek. Nemcsak a mindennapi közérzetünket határozza meg, de a születéskor várható élettartamot is.

Nyilvános a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 1990-től 2014-ig mért adatsora egyes tájegységek lakóinak születéskor várható élettartamáról, átlagéletkoráról. (A közeljövőben megjelenő kiadványuk persze frissíti majd a legújabbakat.)

Ezek szerint a születéskor várható élettartam a mi megyénkben 1990-ben, a férfiak esetében 66,81, nőkében 75,02 év volt. Tizenegy év múlva a férfiak és nők kilátásai ebben a régióban is tovább javultak: 69,48, illetve 78,04 esztendőre. Mit mutatnak a tavalyi adatok? A Győr-Moson-Sopronban lakó férfiak átlagosan 72,66, a nők 79,36 évet élnek.

Mindehhez persze a környezetvédelmi tudatosság, a sportlehetőségek gyarapodása mellett az egyén belátása szükséges. Rájöttek az emberek, hogy az egészség egzisztenciális érték. Őrizni kell, vigyázni rá, hiszen a munkaerőpiacon egyértelműen kapósabb és megbecsültebb az egészséges ember. Önmagában ez persze nem túl rokonszenves gondolkodásmód, főleg ha az egyén egyáltalán nem tehet a betegségéről. Ám ma már olyan a vállalatok logikája, hogy percre kell az adott helyen késznek lenni az alkatrésznek, egész termelési folyamatok állnak le, ha tömegesen hiányoznak a munkavállalók. Igaz, hogy a munkaképesség csökkenését korábban könnyen megítélő gyakorlatot most egy szigorúbb ellenőrzés váltotta fel, s nem egyszer esünk át a ló másik oldalára. Sokszor olyanokat találnak munkaképesnek, akik a munkaerőpiacon teljes biztonsággal esélytelenek. Az ilyen statisztikai szépítésnek semmi értelme sincs.

A város és az agglomeráció népességnövekedésének természetes forrása természetesen a gyermekszülés. Ebben a tekintetben a mi térségünk sem áll jól. Általános tapasztalat, hogy a modernebb nagyvárosokban letelepedő, jól képzett fiatalok nehezen szakítják meg karrierfolyamataikat, mobilitásuk miatt sokat vannak távol. Esetenként évekig más országban kapnak megbízatást. Előfordul, hogy kinn alapítanak családot, s már vissza sem térnek egykori városukba.

A város mégis olyan jövőképet mutat fel önerejéből, melyben a modernitás együtt él a hagyományokkal, stabilan fejlődőképes, a jó minőségű életkörülmények pedig nemcsak máshonnan vonzanak embereket, hanem helyben teremtenek is.

 

Fotó: Marcali Gábor