A Győri Járásbíróság a vádlottakat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt, ezért az I. r. vádlottat öt év – börtön fokozatú – szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra, míg a II. r. vádlottat négy év nyolc hónap – börtön fokozatú – szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá arról is, hogy a vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónap kitöltését követő napon bocsáthatóak feltételes szabadságra, továbbá kötelezte a vádlottakat a felmerült bűnügyi költség viselésére is.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint a vádlottak egymás ismerősei, 2020. augusztusa óta munkaviszonnyal és jövedelemmel nem rendelkeztek. A vádlottak 2020. augusztusában a délutáni órákban, Győrben a vasútállomást az autóbusz állomással összekötő aluljáróban megszólították az ott gitározó sértettet, a sértettől pénzt kértek, aki ezt a kérést visszautasította. A vádlottak ezután más személyeket is megszólítottak az aluljáróban, azonban pénzt senkitől nem kaptak. A vádlottak később visszamentek a gitárt a kezében tartó, falnak támaszkodó sértetthez és tőle 0,5-1,5 méter távolságban, vele szemben helyezkedtek el.

Beszélgetést kezdeményeztek a sértettel és közölték „ez az ő területük”. Ezután az elsőrendű vádlott a ruhájából elővett egy ismeretlen, de legkevesebb egy ujj pengehosszúságú, ismeretlen élformával és ismeretlen heggyel rendelkező kést, majd agresszíven, fenyegető hangnemben több alkalommal megkérdezte a sértettet: „látod mi van nálam?”. A vádlott a kés élét a sértett irányába tartotta, és magához vett a sértett gitártokjából legkevesebb 4 ezer forint készpénzt.

A másodrendű vádlott eközben az elmondottokat megerősítette és megfenyegette a sértettet, hogy „ez az ő területük és mindenkit elhajtanak, ha nem megy el időben, jönnek a többiek és nagy baj lesz”.

A bíróság az ítélet indokolása során elmondta, hogy a rablás bűntette a Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény, amelynek a középmértéke öt év, azonban a belső arányosság elvére figyelemmel a vádlottak személyi körülményei alapján a másodrendű vádlottal szemben a középmértékhez képest enyhébb szabadságvesztést szabott ki.

Hangsúlyozta a bíróság, hogy az elsőrendű vádlott tekintetében súlyosító körülmény, hogy tíz alkalommal volt már büntetve, a jelen cselekményt három felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el, valamint az is, hogy rablás miatt is volt már büntetve. A másodrendű vádlott tekintetében súlyosító körülmény volt, hogy hét alkalommal volt büntetve. Mindkettőjük esetében nyomatékos súlyosító körülmény az elkövetés módja, hiszen nyáron, nappali fényviszonyok között, kiemelkedően forgalmas helyen rabolták ki a sértettet, továbbá a társas elkövetési mód is súlyosító körülményként értékelhető. Az elsőrendű vádlott esetében azonban a kóros elmeállapotot el nem érő, a cselekmény elkövetését ugyanakkor elősegítő személyiségzavart, míg mindkettőjük esetében az időmúlást enyhítő körülményként kell figyelembe venni a büntetés kiszabása során.

Az ítélettel szemben a vádlottak fellebbezést jelentettek be, az ügy másodfokon folyik tovább.