Tóth Vilmos kutatta a temetőket

Könyv született a győri síremlékekről

Fotó: Tóht Vilmos

Tóth Vilmos történész másfél évtizeden át fotózta és kutatta a győri temetők síremlékeit. Célja egy minél teljesebb adattár összeállítása volt, ami bemutatja a Győrben nyugvó közéleti személyiségek: városvezetők, tisztviselők, lelkészek, katonák, tanárok, orvosok, jogászok, mérnökök, iparosok, kereskedők, művészek és sportolók, valamint a város és az egykori vármegye neves családjainak sírjait.

A kötet Credo vitam aeternam címmel jelent meg a napokban, és mintegy háromezer győri síremléket mutat be. Sokan biztos nem értik, mit jelent a cím.

„Hiszek az örök életben” a cím jelentése, amely egy keresztény imádságból való. Több szempontból is ezt találtam megfelelőnek a könyvemhez. Egyrészt eszenciája, összefoglalója a halálképnek, a túlvilágképnek, amely a zsidó és a keresztény kultúra sajátja – ugyanis a zsidó temető is nagy hangsúlyt kap a kötetben. Másfelől ez a sor olvasható az egyik legjelentősebb győri polgár sírján. Több mint száz éve áll Hilbert Károly síremléke a nádorvárosi temető régi főbejáratához közel, amelyen szintén ez a felirat található. Mindenki olvashatja, aki arra jár, és olvasták is, hiszen elterjedt a temetőben, számos síremléken megjelenik.

Avasson be, hogyan zajlik a temetői kutatómunka.

Már gyermekként is nézegettem a sírokat édesanyámmal, egyetemista korom óta érdekelnek a temetők, a témában több könyvem is megjelent már, de elsősorban a fővárosi sírkertekkel foglalkoztam. Mivel Győr a szülővárosom és néhány éve haza is költöztem, fontosnak tartottam e könyv megszületését. A város temetkezőhelyeiről mostanáig nem készült átfogó kötet, pedig a helyi templomi és temetői síremlékek már régóta igényelték a részletes bemutatásukat, a város- és családtörténet szempontjából. Győr mind a 18 temetőjét sírról sírra végigjártam, elolvastam mindent, ami olvasható állapotban volt, és le is fotóztam őket. Igyekeztem beazonosítani a neveket a helytörténetben, de az nem segített, hogy míg korábban kiírták a sírra az illető foglalkozását, mára ez megszűnt. Régebben bőbeszédűek voltak a feliratok. Kutatásokat elsősorban a temetők irodáiban, a plébániákon folytattam. Végül háromezer olyan nevet választottam ki, akik jelentősnek mondhatók a város történelmében.

Melyik a legrégebbi sír, amit fellelt?

Győrben a legrégebbi, a római kori sírok a múzeumban vannak, ezekkel nem foglalkoztam. Középkori sírok a székesegyházban találhatók, néhány további az 1600-as évekből származik. A legkorábbi, ami nem templomban van, 1713-ból való, egy fiatalasszony és gyermeke német nyelvű síremléke a győr-szigeti templom kertjében áll. A kismegyeri Malomsori temetőben pedig szintén egy kisgyermek síremléke, az 1788-as évből maradt fenn. A könyvet 2019 év végén zártam le.

Milyenek a győri sírok, feliratok, az ország más városaihoz képest?

Győrben volt egy „belvárosi temető”, amelyet felszámoltak, pedig ez ma egy olyan történelmi sírkert lehetne, mint amilyenekkel az ország más pontján találkozhatunk. Szerencsére számos síremléket áthelyeztek a nádorvárosi temetőbe, így amikor bejártam, kiderült számomra, hogy ott is rengeteg olyan érték van, amiről érdemes írni, így az adattár felét ez teszi ki. Az elkészült adattár bemutatja a pontos sírhelyek, a nevek és az életrajzi alapadatok mellett a síremlékek alkotóit, a sírverseket és sírfeliratokat, valamint az áttemetésekre vonatkozó adatokat is.

Melyik síremlék volt az ön számára a legkülönlegesebb?

A nádorvárosi temető legkorábbi sírköve 1806-ból való, sokkal régebbi, mint maga a temető. Borsos Miklós édesapja sírjára 1968-ban készített egy domborművet, melyet 2010 után a fémgyűjtők elloptak. A művész saját budapesti sírjáról is elvitték a domborművet. Érdekesség, hogy egyetlen Borsos-alkotást őriz még a győri sírkert, az apa második feleségének sírján látható egy kis angyalszobor. Az 1826-ban alapított, győr-szigeti izraelita temető önmagában is egy rejtett kincs. A székesegyház déli hajójában áll egy püspöki síremlék, Josef Gasser bécsi művész alkotása 1864-ből, ez őrzi a nagyközönség számára nem látogatható püspöki kriptában eltemetettek emlékét. A 18 temető közül az egyik legrégebbi a csanaki, amely 1748-ban már létezett és az ősi hagyományok szerint a templom köré temetkeztek és így van ez a mai napig.

A Győri Egyházmegye kiadásában megjelent kötet bemutatója a Győri Könyvszalonon lesz november 19-én 14 órától, a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében.