Az űrkutatás először a kommunikációt, utána a navigációt forradalmasította, most pedig már külső infrastruktúraként használjuk az űrt – hangzott el a győri városházán a közelmúltban megszervezett űrhajós-találkozón.

A Nemzetközi Űrhajós Szövetség budapesti konferenciájának résztvevői, űrhajósok, űrkutatók látogattak az elmúlt héten Győrbe, ahol dr. Dézsi Csaba András polgármester magyarul, angolul és oroszul tartott köszöntőbeszédet. Elmondta, hogy amikor az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan részt vett az űrutazáson, az egész ország izgalommal figyelte a tévé képernyőjét. Büszkék voltunk rá, és büszkék voltunk a tudományra, büszkék voltunk az egész emberiségre, hangsúlyozta.

„Akkor még gondolni sem mertük azt, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén nyáron bejelentett: a kormányzati űrstratégiában foglaltaknak megfelelően legkésőbb 2025-ig újabb kutatóűrhajósa lesz hazánknak”.

A polgármester úgy fogalmazott: „Győr az autógyártás fővárosa. Mi még ugyan a Földön járunk, de vannak olyan cégeink, amelyek a repülőiparnak is a beszállítói. Rohamosan fejlődő egyetemünk a műszaki képzés egyik legkorszerűbb oktatási intézményre. Biztos vagyok abban, hogy az űreszközök kutatásában, gyártásában Győr szellemi és gyakorlati partnere lehet az űrkutatásnak. Orvosként azt gondolom, hogy a kórház, illetve az egyetem az űrkutatás orvosi kérdéseiben is idővel partnerré válhat.”

Ernst Messerschmid német fizikus, a stuttgarti egyetem professzora arról beszélt, hogy a kíváncsiság viszi előre a világot. Az űrhajóst is a titkok iránti kíváncsiság motiválja, mindenki szeretne olyan szférájába eljutni a világmindenségnek, ahol ember még nem járt. Az űrben hét napot és 44 percet töltött űrhajós kiemelte ezeknek az utazásoknak a tudományos jelentőségét. Emlékeztetett arra: évtizedekkel ezelőtt még a nemzetek önállóan próbálták megválaszolni a tudományos kihívásokat, ma már tapasztalatokat cserélnek, sőt együttműködnek egymással.

Az amerikai Mari Runco meteorológus és fizikai oceanográfus 551 órát tartózkodott az űrben. Ő az űrhajósok küldetését az Amerikát felfedező Kolumbusz Kristóféhoz hasonlította. Arra biztatta a fiatalokat, hogy mélyedjenek el az űrkutatás tudományában, ahol nemcsak űrhajósként, hanem kutatóként, földi személyzetként is hihetetlen kalandot élhetnek át.

Gregory H. Olsen csaknem tíz napot volt az űrben. Arra hívta fel a figyelmet: A magyar származású Charles Simonyi a szándékorientált programozás kutatójaként is kiemelkedő szerepet vállalt az űrkutatásban, Magyarország igazán büszke lehet rá, fogalmazott. Charles Simonyi egyébként űrturistaként kétszer is járt a világűrben.

179 napot élvezhette az űrutazás szépségeit az orosz Alexander Polescsuk. Ő az űrkutatáshoz szükséges eszközök technikájáról és technológiájáról beszélt. A budapesti kongresszus egyik célja, hogy fiatalokkal, diákokkal találkozzanak, mondta. A városházi program után az űrhajósok a Széchenyi-egyetemre látogattak.

Dr. Wersényi György dékán az intézmény bemutatásakor szólt arról: egyetemük az űrtávközlés számára is tervez mérnököket. Jogászaik pedig rendszeresen részt vesznek az űrjoggal kapcsolatos versenyeken. Az egyetem Közép-Európa egyik legkorszerűbb rádiófrekvenciás laboratóriumával rendelkezik. Itt olyan műszerek vizsgálatára is sor került, amelyek azóta a műholdakon szolgálják mindennapjainkat.