Az Arrabona Városvédő Egyesület mécses gyújtással egybekötött megemlékezést tart november 17-én 17 órakor az Áldozat utcában, az egykori Torkos kastélynál, a mai Széchenyi István Egyetem Jogi Karának épülete előtt álló keresztnél. Az egyesület az emlékhely továbbfejlesztésén munkálkodik.

Szabó Gyula az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke elevenítette fel az akkori eseményeket. 1944. november 17-én a Torkos kastély bolthajtásos pincéje adott menedéket és lett sírja a légiriadó elől ide menekülő főként asszonyoknak és gyermekeknek. A Németországot bombázó egyik Olaszország felé visszatérő bombázó kötelék a rossz idő miatt gyilkos terhét ide hullajtotta. Az egyik 600 kilós légibomba telibe találta az épületet. Az áldozatok még napokig a pince romjai alatt nyögtek halálos csapdában, mert időzített bombákat is dobtak ide, így a mentő egységek nem tudtak segíteni. Az áldozatok száma 61 volt, súlyosan 12-en, könnyebben 9-en sebesültek meg. Ilyen tragédia Révfaluban sem előtte, sem utána nem történt.

A Magyarország Művészeti Emlékei könyvek 1939-es kiadásának IV. kötete a Rados Jenő által írt Magyar Kastélyok című szakkönyv így ír az egykori, akkor még teljes épségben álló győri Torkos kastélyról:

„A város műemlékei között sajátos színt képvisel az a révfalui részen épült emeletes kiskastély, mely megépültétől a mai napig a Torkos-család tulajdonában van. Szűkszavú tömörséggel, helyenként zamatos provincializmussal alakult külső képe alig teszi lehetővé keletkezési idejének a XVIII. századon belüli pontosabb meghatározását. Átalakításánál végzett bontások alkalmával „1710 G(eneral) S(iegbert) V(on) H(eister) és 1765-ös évjelzésű téglák kerültek ki falazatából. Az épület valószínűleg nem egyszerre épült és feltehető, hogy egyes részei (pincéje és alapfalai) még a XVIII. század előtti időkből valók. Gondos restaurálás után mai állapotában már nem látszanak azok a rongálások, melyeket az utolsó évek elhanyagoltatása és a kommunizmus alatti pusztítások okoztak.”

A szörnyűségről szóló korabeli írásos dokumentumokat Perger Gyula gyűjtötte össze a „Pusztulás képei” című munkájában.

Az egykori Mező utca nevét Áldozat utcára módosították a háború után. Az 1980-as években a teljesen elpusztult és maradékaiban is elbontott kastély épület helyén létesült KISZ iskola bejáratához a bombázásra emlékeztető táblát helyezett ki a Város-szépítő Egyesület és a Hazafias Népfront helyi bizottsága. 2010-ben pedig az Arrabona Városvédő Egyesület emlékkereszt állítással tisztelgett az áldozatok előtt. A moldvai csángó magyar fafaragók által készített, többágú keresztet Fazakas József az ETO FC futballklub utánpótlás csapatának és a Gyirmót Futball Klub nyugállományú technikai igazgatója ajánlotta fel a város számára. A felállítás helyszíneként kiválasztott telken belüli hely kijelölést dr. Szalay Gyula a Széchenyi István Egyetem Jogi Karának Dékánja segítette elő.
A kereszt magassága több mint 3,20 m, fedeles tetővel rendelkezik. A középső latin keresztet a korpusszal két-két oldalágon faragott 2-2 kisebb kereszt kíséri. A kereszt szárain liturgikus faragványok és a magyar népi díszítőművészet elemei láthatók. A kereszten négy görög betűs rövidítés olvasható, melynek jelentése: Jézus Krisztus győz! – egy ókeresztény jelmondat.

Az első megemlékezésen többek között Dr. Szekeres Tamás az egyetem rektora, Szabó Gyula az egyesület elnöke tartott beszédet, a keresztet dr. Németh József plébános szentelte fel. Azóta is évente itt tart megemlékezést az egyesület.

Az Arrabona Városvédő Egyesület nem tett le azon szándékáról, hogy az emlékhelyet tovább fejlesszék. A tervek szerint a kereszt mögötti területen kisebb burkolt felületet hoznak létre padokkal és emlékfallal, amelyen az tragédia rövid leírása és az áldozatok neve is helyet kapna, az oktatási épület falára pedig táblaképet helyeznének az egykori Torkos kastély képével.

Az egyesület a november 17-ei megemlékezéssel hívja fel a figyelmet a háború értelmetlen és oktalan pusztítására és tiszteleg az áldozatok emléke előtt.