Földalatti kincsek nyomában
Hasznosításra várnak a Káptalandomb kazamatái
Fotó: Ács Tamás
A győri vár alatt, annak szerves és elválaszthatatlan részeként egykor kazamata-rendszer húzódott, amely ma feltárásra, hasznosításra vár. Az önkormányzat Városstratégiai Bizottsága csütörtöki kihelyezett ülésén bejárást tartott a Káptalandomb alatt már megnyitott kazamatákban.
A Nagyboldogasszony-székesegyház főbejáratával szemben, az egykori kanonoki házból hatalmas vaskapun keresztül ereszkedtek le először a bizottság tagjai Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója és Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület vezetője kíséretében. A kazamaták (magyarul: a harc házai) a várak, az erődök földalatti hadi tartozékai, hadianyag és lőpor tárolói, kórházai, illetve börtönei voltak. De legfőbb szerepük az ágyútermek, lőállások biztonságos, földalatti kiszolgálása volt. Hiszen ezekből az ágyútermekből, a füles-bástyák füléből védték, oldalazták ágyútűzzel a bástyák közötti várfalakat. Ezt hívjuk kora-újkori, új olasz bástyás rendszernek, melynek első és legnagyobb épített példája Győr reneszánsz erődje volt. – tisztázták a fogalmat elsőként.
Az első nagy, helyreállított „termekről” kiderült, egykor a győri középkori vár száraz árkát boltozták be, a török világ és a harcok elmúltával terménytárolóként használtak, majd a hidegháborúban katonai, úgynevezett Légó kórházként szolgált. Innen számos elágazás látható, többségük feltáratlan, de van, amit már elkezdtek összenyitni. Innen biztosan elvezet a folyosó a mai Kőtárig, a Bécsi kapu tér alá, valamint a mai Egyházmegyei Főiskola sportpályáig bizonyítottan átjárható a folyosó.
A következő lejáratnál, a toronykilátó alatt elindulva újabb érdekességekre bukkantak a résztvevők. Korábban itt, a többszintes pincerendszer nagy részét a Boldog Apor Vilmos-emlékkiállítás foglalta el. Ma is látható a mennyezetben az a négy lövésnyom, amely később Apor püspök halálát okozta. Keskeny, pókhálós, 500 évesnél is jóval öregebb folyosón át lehet lejutni az egykori csónakbejáróig, amikor még közvetlenül a folyóról lehetett bejutni a várba. Ebből a folyosóból nyílik egy várkút is, amelyben azonban nincs víz, de oldalának mélyéről újabb járat indul, mely ki tudja hová vezet. Az egykori püspöki borospincéből újabb nagyobb termek, a légópincék következnek, amelyeket úgy alakítottak át, hogy egy atomtámadást is kibírjanak.
Aztán a Püspökvár kertben még két újabb lejáratot tekintettek meg a résztvevők, az egyik a vár Kastély bástya Rába parti ágyútermének, lőállásának fenti bejárta volt, a másikról, mely a Kőtár felé nyílik és sok terű, azonban máig nem sokat tudnak a történészek, a kutatók. Szabó Gyula elmondta, hogy az 1930-as években még megvolt az úgynevezett rábai rohamkapu, de a háború után ezt befalazták, nagy valószínűséggel ide vezet ez a folyosó és a kazamata rendszer.
Győr egyébként komolyabb harcászati jelentőséget csak a tatárjárás után, az 1271-es kiváltságlevél kibocsátását követően szerzett. A vár megerősítésére 1558-ban az oszmán támadások idején került sor. Ekkor hét és fél olasz-rendszerű bástyát épített, így ez lett a korabeli Magyarország és földrészünk legmodernebb, legerősebb vára, ezzel együtt Európa védőpajzsa, a kereszténység védőbástyája is.
Szabó Gyula, az Arrabona Városvédő Egyesület vezetője, a bejárás kezdeményezője szerint a teljes várkazamata rendszert fel kellene tárni, egybenyitni, körbejárhatóvá tenni és különböző funkciókkal ellátni. Érdemes lenne a folyosórendszereket bemutatni a várhoz kötődő mondákat, legendákat, azt, hogy az évszázadok alatt kik jártak a kazamatákban és hogyan is nézett ki egy-egy korban a győri erőd, a vár. „A teljes feltárással Európa szerte egyedülálló turisztikai látványosság lehetne és méltón megőrizhetnénk az utókor számára a győri vár, a várkazamata történetét.” – hangsúlyozta Szabó Gyula.
A bejárást követően dr. Sík Sándor, az önkormányzati bizottság elnöke a bejárást követően portálunknak elmondta: „Olyan világot sikerült megismerni, amiről eddig csak legendákat hallottam. Óriási érték, óriási potenciál van a föld alatt, idegenforgalmi szempontból ki kellene aknázni. A hasznosításának csak a képzelőerő szabhat határt. Van tennivalónk bőven, de legelőször is a tulajdonviszonyokat kell feltérképeznünk és természetesen az anyagiakat kell megteremtenünk. Nagy lehetőségek előtt állunk.”
Galéria: Ács Tamás