A középkori elképzelés szerint az Írország északnyugati részén található Szent Patrik purgatóriumnak nevezett különös barlang volt a túlvilág bejárata. Az oda betérőnek feltárult a titok: láthatta a pokolban, illetve a tisztítóhelyen szenvedő lelkek megpróbáltatásait és az üdvözültek boldogságát.
A purgatórium bejáratának tartott hely tulajdonképpen egy barlang a Lough Derg-tó közepén lévő kicsi szigeten. A legenda úgy tartja, hogy Szent Patrik – Írország védőszentje – már hosszabb ideje prédikált a vidéken, de csak keveseket tudott megtéríteni. Akkor Istenhez fohászkodott, aki egy helyet mutatott neki, és felszólította, hogy botjával rajzoljon keresztet oda. Abban a pillanatban a föld kör alakban megnyílt, és egy mélységesen mély szakadék tárult föl. Hangot hallott, ami megmagyarázta, hogy az a tisztítótűz bejárata, és aki önként leszáll, megszentelődik, meggyógyul, és bűneiért semmi más vezeklést nem kell elszenvednie.
A nógrád megyei Tar község gyönyörű kis temploma mellett ma egy középkori udvarház romjai láthatók. A ház ura, Tar Lőrinc, Zsigmond király pohárnok mestere volt. A XV. század elején innét kelt útra és utazott a távoli Írországba, Lough Dergbe, hogy alászálljon a Purgatóriumba. Visszatérve leírta úti élményeit.
Így tett napjainkban Győri Szabó Péter is. Elzarándokolt Szent Patrik tisztító tüzéhez és elvégezte, átélte a kemény, háromnapos zarándoklatot. Az ismert lovagkori elődökön kívül talán ő az egyetlen, aki magyarként ezt megtette. A zarándoklatról, spirituális élményeiről, Tar Lőrinc koráról, életéről valamint Tar községről és környékének múltjáról, jelenéről szól könyve, a Tisztító tűz. Szerzőtársai Szalóki Krisztina és Könnyid István voltak. A művet a Szent Mór Bencés Perjelség adta ki.