Advent a reménykedés időszaka, elsősorban arra jó, hogy felkészüljünk Jézus születésének megünneplésére, a karácsonyra. Ez a szent idő az András napjához legközelebb eső vasárnap és a karácsony közé eső négy hét.

Advent első vasárnapja, egyben az egyházi év kezdete idén november 29. napjára esik. A néphagyományokban az advent a szerelmi varázslatok időszaka is. A hozzá kapcsolódó számos népszokás egyike az adventi koszorúkészítése. Jelentése ünnepélyes megérkezés. Az 5. századtól az advent a karácsonyt megelőző böjti idő volt, mely Szent Márton (november 11.) ünnepével kezdődött. Az advent Galliában keletkezett, majd a 6. században Róma átvette, a böjti időből ők csináltak liturgikus időt, öt vasárnappal. VII. Gergely pápa volt az, aki négyben határozta meg az advent vasárnapjainak számát, melyet a későbbiekben a protestáns felekezetek is átvettek.

A keleti egyház számára nem liturgikus ünnep az adventi időszak, de a 8. századtól böjtöt tart karácsony előtt, november 14-étől. Az adventi idő alatti böjtölés szokása tulajdonképpen a húsvétot megelőző nagyböjtöt utánozza. Tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket.

Az adventi koszorú hagyománya ősi időket idéz, kapcsolatban van a téli napfordulóhoz kötődő szokásokkal. Első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott.

A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A keresztény hagyományok szerint három lila és egy rózsaszín gyertya használatos. Ezek szimbolizálják a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt.

Adventi naptárat már hetekkel karácsony előtt mindenfelé vásárolhatunk. A préselt ajtócskák mögött kis csokoládé-meglepetések várnak a kíváncsi gyerekekre. Más adventi naptárak fából készült kis dobozokból vagy hosszú ajándékcsomagokból állnak, de mindig 24 ajtócskát, zacskót vagy csomagocskát tartalmaznak, hogy december minden napjára jusson egy ajándék szentestéig.

Ezt a szokást egy édesanya találta ki. Rosszul esett neki, hogy kisfia minden este azzal a kérdéssel nyaggatta: “Hányat kell még aludnunk, hogy megjöjjön a Jézuska?” Egy nap fogott egy kartont, huszonnégy mezőre osztotta, mindegyikre rátűzött egy bonbont. Kisfia mindennap lecsippenthetett egyet. A kisfiúból idővel felnőtt lett, s eszébe jutott édesanyja naptára. Úgy gondolta, hogy más gyerekeknek is örömet szerezhetne vele, ezért elhatározta, hogy adventi naptárakat készít és árusít. Nagy sikere lett. Gerhard Lang, az adventi naptárak dúsgazdag atyja 1974-ben hunyt el Münchenben.