Menazsériáktól a modern állatkertekig

Hazai állatkertek képviselői találkoztak Győrben.

Több mint két évtizede, hogy a Magyar Állatkertek Szövetsége elindította ma már hagyományosnak mondható éves találkozóját. A rendezvény – vagy, ahogy a szakmabeliek hívják, a disputa – célja az, hogy a szövetség tagjai megvitassák a területet érintő aktuális kérdéseket, problémákat, megosszák egymással tapasztalataikat és új ismereteiket. Korábban a Veszprémi Állatkert szervezte a találkozókat, idén azonban a győri Xantus János Állatkert koordinálásában gyűltek össze a szövetség 15 tagintézményének képviselői.

„Ebben a 15 állatkertben 3,5 millió látogató fordul meg évente, vagyis dolgozunk egész évben. Márciusban elindul a szezon, kora tavasszal elindulnak a beruházások, így ősszel van arra időnk, hogy összeüljünk és beszéljünk az intézményeinket érintő változásokról, lehetőségekről” – fogalmazott dr. Andréka György, aki a szervező győri intézmény igazgatójaként, de a Magyar Állatkertek Szövetségének elnökeként is jelen volt a rendezvényen. A disputa minden évben más-más téma köré épül, 2015-ben az állatkertek megítélése volt a konferencia alapja. „Mi hiszünk abban, amit csinálunk! Úgy látjuk, hogy a megítélésünk nagyon kedvező és nem csak a lakosság részéről” – mondta a Győr Plusznak dr. Andréka György, majd egy példával támasztotta alá állítását. „Anthony Sheridan egy neves szakember, aki egy alapítványt működtet, és szerintem a világ legcsodálatosabb munkája az övé, hiszen minden évben végigjárja Európa 100 legjobb állatkertjét. Az intézményeket aztán három kategória szerint osztályozza: 500 ezer látogató alatti, 500 ezer és 1 millió látogató közötti, és 1 millió látogató feletti csoportba. Magyarország számára óriási büszkeség lehet az, hogy idén az 500 ezer látogató alatti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark végzett az első helyen.”

A három napos szakmai konferencia pénteki programjában elsőként Veprik Róbert, a Szegedi Vadaspark igazgatója ismertette az állatkertek történelmét. Mint kiderült: az állatkertek elődjei az úgynevezett menazsériák voltak, melyekben szinte rabként tartották az állatokat, elkeserítő körülmények között. Az első modernkori állatkertnek az 1752-ben kiépített schönbrunn-i intézmény tekinthető. „A régi menazsériák lassú felváltása a XX. században kezdődött és máig tart. Ezeket a régi létesítményeket meg kell szüntetni, jó körülményeket kell biztosítani. Aki mindezeket nem tartja szem előtt, azt a társadalom fogja megbüntetni! Az állatkertekben foglalkozni kell az élőlényekkel, ezért tréningezni kell őket! Szerencsére az állatvédelem is egyre inkább előtérbe kerül, de a fejlődés érdekében az állatvédőknek és az állatkertekben dolgozóknak össze kellene dolgozniuk” – hangsúlyozta előadásában Veprik Róbert. A szakember végezetül a zürichi állatkert egykori igazgatójától prof. Dr. Heini Hedigertől idézett, miszerint az állatkerteknek négy fő feladatuk van: a rekreáció, az oktatás, a kutatás és a természetvédelem. E négy tényezőért küzdenek és dolgoznak a győri dispután megjelentek is.

Csapucha Adrienn