Markó-Valentyik Anna színésznővel, a környezetvédelmi bizottság tagjával arról beszélgettünk, hogyan lehetünk környezettudatosak az ünnepi készülődésben.
Meg lehet-e ünnepelni környezetbarát módon a karácsonyt?
Igen. Ehhez azonban el kell hagynunk a rutinszerű dolgainkat, s egyszer át kell azon esni, hogy más szemmel nézünk a termékekre és a teendőinkre. Én ha bármit zöldítek a háztartásban, utána nagyon pozitív és jó érzést okoz és elégedettséggel tölt el.
Milyen fenyőfát érdemes vásárolni?
Régebben elhittem, hogy a műfenyő a jó megoldás, mert akkor nem vágnak ki élő fákat és sokáig lehet használni. De ez így nem igaz, ahhoz hogy megérje a vágott fenyő helyett, legalább 20 évig kellene ugyanazt a műfenyőt felállítani, holott átlagosan hat év után lecseréljük. Sok lehetőségünk van. Vehetünk vágott fenyőt vagy földlabdásat, egy a lényeg: mindenképpen magyar ültetvényről vásároljunk. Néhol előre kiválaszthatjuk a fát, így biztosan csak azt vágják majd ki. Ne feledjük, ezek a fenyők, amíg élnek oxigént termelnek, szén-dioxidot kötnek meg, akár 10–16 kilogrammnyit egy évben. Vannak olyan kertészetek, ahol földlabdás fát bérelhetünk. Később a bérleti díjat le lehet vásárolni virágra, virágföldre, amire éppen szükségünk van. Az igazán ökotudatos szemlélet hívei alternatív karácsonyfát állítanak. Nagyon puritán megoldásként például egy létrát díszítenek fel vagy használt faanyagból ácsolnak egy háromszöget és arra akasztják az újrahasznosított díszeket.
Az ajándékozás általában rengeteg felesleges csomagolóanyaggal jár, ami pár óra elteltével a kukában köt ki. Itt milyen környezetkímélő megoldások jöhetnek szóba?
Sajnos ezeket a nagyon fényes „csilli-villi” csomagoló papírokat hiába dobjuk a szelektív kukába, nem újrahasznosíthatók. Ebben a témában mi nagyon tudatosak vagyunk. 2018 karácsonyán a hozzátartozóimnak zöld csomagot állítottam össze: volt benne mosódió, teafa illóolaj öblítéshez, mosogatókefe, könyv a zero waste-ról (nulla hulladék), textilszütyők a vásárláshoz. Tehát az ajándékokat is ebben a szellemben válogattam össze. A csomagolást cipősdobozzal, háztartási papírral, madzaggal és fenyőággal oldottam meg. Ma már furoshiki kendőt használok. A furoshiki egy négyzet alakú pamut anyag, amibe a japánok az égvilágon mindenfélét be tudnak csomagolni, vagy szatyorként, hátizsákként cipelik magukkal az ügyesen összecsomózott sarkainál fogva. Nálunk a családban mindenkinek van egy állandó kendője, abba kapja az ajándékot, legyen az bármekkora, illetve bármilyen formájú. Így nem képződik szemét.
Hogyan lehet díszíteni a karácsonyfát, illetve a lakást?
Mi szeretjük a természetes és a régi dolgokat. A nagymamáimtól maradtak gyönyörű sütikiszúró formák, ezeket fölmadzagoztam, egyedi hangulatot varázsolnak. A fán régi díszek lesznek, turkálókban beszereztem 40-50 éves darabokat, maradék fonalból pedig szép színes bojtokat lehet készíteni. Ha nem magunk alkotunk, és ragaszkodunk az újhoz, akkor a helybéli készítőket ajánlom, akik ezzel foglalkoznak. Azt tanácsolom, hogy a meglévő műanyag díszeket használjuk, amíg lehet, de ha már megkoptak és újat szeretnénk, akkor a magyar és a helyi kézművesektől vásároljunk.
Mi a helyzet az ételekkel?
Úgy gondolom, hogy az ünnepi ételeket és süteményeket tekintve sem árt visszanyúlni a szokásoshoz. Nem véletlenül lett valamiből hagyományos étel, hanem azért, mert azok az alapanyagok helyben elérhetők, beszerezhetők, megtermelhetők. Érdemes figyelni a kis lépésekre. Mi például a magyar malomban megőrölt, génkezelés és adalékanyagok nélküli lisztet csomagolásmentes boltban szerezzük be a sütikhez. Lényeges, hogy mindenből csak annyit főzzünk, süssünk, amennyit valóban el tudunk fogyasztani! Ha mégis túllőttünk a célon, adjuk oda valakinek, aki örül neki.
A karácsony egy olyan időszak, amikor az ember szeretne nagyot villantani a gyerekeinek, a családtagoknak, a szomszédoknak, barátoknak. Gondoljunk arra, hogy hosszú távon mi a nagy villantás, s mi az igazán nagy ajándék: legyen friss levegőnk, iható vizünk és ne süssön minket rommá a nap, legyen olyan éghajlatunk, ahol az ételeink megteremnek. Ez a legnagyobb ajándék, amit adhatunk egymásnak a törődésen, a figyelmen és a szereteten kívül.