Mostantól a balladákat ihlető „Győri csuda", a Lovas Nemzetőr Díszszakasz, a Streibig-féle gyűjtemény, Ecker János naplói, valamint a Győri Mikulás Birodalom is része a Győri Értéktárnak. Mind az öt ajánlást megtárgyalta és elfogadta tegnapi ülésén a Győri Értéktár Bizottság.

Az idén májusban létrehozott Győri Értéktár célja a Győr területén fellelhető helyi értékek bemutatása, és minél szélesebb körű megismertetése. Az értéktárba korábban bekerült többek között a Győr-keresztek története, a győri vaskakas legendája, és a Dr. Petz-féle gyomorvarrógép is.

„A bizottság tegnapi ülésén öt új javaslatról tárgyalt, amelyek közül mind az ötöt támogathatónak találta, kettő esetében kisebb kiegészítéssel” – mondta el a Győr+-nak Bana József, az ülés levezető elnöke, egyben a Győri Értéktár Bizottság tagja.

Mutatjuk, mit érdemes tudni az értéktárba újonnan bekerült jelöltekről:

1. A „Győri csuda” nem csak Magyarországot, hanem a korabeli híradásoknak köszönhetően egész Európát felbolydító esemény volt, amikor is egy gyilkosság miatt kivégzett rab az akasztását követően a győr-újvárosi kórház boncasztalán magához tért. A „Győri csuda” esete hatott más tudományterületekre is, így például felvetette a halálbüntetés eltörlésének kérdését, felhívta a figyelmet a villamos áram orvostudományban való alkalmazásának lehetőségére, valamint hatására törvényt és orvosi szokásjogot módosítottak miatta. A történet több forrásban, formában maradt meg: a szájhagyományban (ballada, igaz történet, közmondás, gúnydal), ponyván és számos hazai és külföldi újságban, szaklapban is szerepelt.

2. A Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium az egyetlen az országban, ahol lovas katonai hagyományőrző kiképzést is kapnak lovas diákok. A Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz 1999-ben alakult. Minden évben számos eseményen és rendezvényen vesznek részt, elismerést szerezve Győr városának és a Veres Péter iskolának. Állandó résztvevői a győri március 15-i városi díszszemlének, a pápai huszár tábornak, a Kismegyeri történelmi lovas- és hadijátékoknak, díszkíséretet adtak a Vitézi rend Országos Főkapitányának. A díszszakasz tagjai lehetnek azok a lótartó és tenyésztő, valamint lovastúra-vezető diákok akik mind tanulmányi eredményükkel, mind biztos lovas tudásukkal és példamutató, követendő viselkedésükkel ezt a megtiszteltetést kiérdemlik. A Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz mostantól a Győri Értéktár része.

3. A győri Streibig-nyomdát alapító Joseph Anton Streibig Alsó-Ausztriából költözött át a Magyar Királyság területére, majd Kismarton és Sopron után 1727-ben Győrben hozott létre nyomdát. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményének egyik különleges gyöngyszeme a nyomda legelső kiadványa, az 1728. évre szóló német és latin nyelvű kalendárium. A kalendárium az első Győrben nyomtatott könyv (a fenti nyitóképen a borító részlete), városunk egyik legjelentősebb könyv- és nyomdászattörténeti emléke. A Győri Értéktárba most a nyomda, valamint a Streibig-gyűjtemény is bekerült.

4. Ugyancsak a Győri Értéktárban szerepelnek mostantól Ecker János (1778-1852) naplói. A Győr művészeti nagykövetének is nevezett Ecker János, amellett hogy városi tisztviselő volt, rendkívül sokat tett Győr színházi és zenei életének fejlesztéséért. A „Krónikás” melléknevét arról kapta, hogy 1823-tól 1852-ig naplót vezetett, amelyben napi rendszerességgel lejegyezte a városi eseményeket, német nyelven. 1841-től külön színházi naplót is írt. A kötetek legnagyobb részét közvetlenül halála után – részben politikai, részben személyes okokból – megsemmisítették. Egyik lánya szerencsére megmentette az 1847–1850 közti naplókat, illetve később a színházi feljegyzésekből is előkerült egy kötet. Az 1847 és 1850 közötti időszak győri eseményeit, a forradalom és szabadságharc helyi történéseit megörökítő naplók a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Muzeális gyűjteményének egyedi, pótolhatatlan helytörténeti értékei, amelyek mostantól a Győri Értéktárban is helyet kaptak.

5. A Győri Mikulás Birodalom mára szervesen hozzátartozik Győr szellemi kulturális örökségéhez. Az elmúlt 33 évben felnőtt egy generáció, akik egykor gyermekként leveleztek a Mikulással és nézték a színházi előadást. Közülük sokan mára már szülőként, gyermekeikkel látogatják meg a Mikulást, az egykori szülők pedig már unokáikkal írják a levelet.

A Mikulás Birodalom egyik legfontosabb érdeme, hogy több generációnyi győrivel ismertette meg az igazi Mikulás, Szent Miklós püspök legendáját, ezáltal is hozzájárulva a Miklós napi magyar mikulás-hagyományok ápolásához. Győr városa kiemelt figyelmet fordít a jövő generációjára, számos programnak és intézménynek kifejezetten a gyermekek a célközönsége. A Mikulás Birodalom Értéktárba történő felvétele is erősíti a város ez irányú elköteleződését.

A Győri Értéktár Bizottság negyedévente ülésezik. A javasolt érték Győri Értéktárba történő felvételét bárki kezdeményezheti a Hungarikum Bizottság hivatalos honlapján, és a gyor.hu honlap Győri Értéktár menüpontjából letölthető nyomtatványon, amely elektronikus formában vagy postai úton is benyújtható.