Az elmúlt egy évtizedben csaknem száz magasan képzett kulturális szakember végezte el a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának kulturális mediáció mesterképzését. Az érdeklődés egyre nagyobb, és nemcsak a közművelődés területéről érkeznek a hallgatók.

Akik a kulturális mediáció mesterképzésen sikeresen végeznek, professzionális kultúraközvetítő szakemberek lesznek. Tudást szereznek a művészeti értékek menedzselésére, de társadalmi csoportok közötti közvetítést, érdekképviseletet is elláthatnak. Tevékenyen részt vesznek nemzeti és európai értékeink megőrzésében, és a közművelődés minden intézményében megállják a helyüket.

„Az Apáczai-napok konferencián külön szekciót szenteltünk a tízéves kulturális mediáció képzésnek, de annyian jelentkeztek rá, hogy végül két szekciót kellett alakítanunk. Az ülésen nálunk végzett szakemberek tartottak magas színvonalú előadásokat” – mondta el dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, szakfelelős. Hozzátette, a tudományos ülést követően együtt ünnepeltek mindazokkal, akik részesei voltak az elmúlt tíz évnek, annak a történetnek, amely 2011-ben indult útjára az egykori tanszékvezető, dr. Gál Zoltán kezdeményezésére. Az első évtizedről egyébként egy kiadvány is készül, amely a már végzetteknek örök emlékül, a terület iránt érdeklődőknek pedig motivációul szolgálhat.

„Egy olyan alkotói közösség alakult ki a Széchenyi István Egyetemen, amely példaértékű munkát végez nem csak az oktatás, de a kutatás területén is. Az pedig, hogy az országban összesen négy helyen, Győrön kívül Debrecenben, Szegeden és Pécsett folyik kulturális mediátori képzés, a vidéki kultúra, egyben a vidéki kulturális szakemberképzés erejét mutatja” – fogalmazott dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja. Mint mondta, a jubileum egybeesik Győr királyi várossá válásának 750. évfordulójával, ami azért szimbolikus, mert az ünnepi év fókuszában éppen a kulturális értékek és azok közvetítése áll.

Tavalyelőtt elindult a közösségszervező alapszak, ami további utánpótlást biztosít a mesterképzésnek, bár az érdeklődés amúgy is jelentős, a hallgatók létszáma 2016 óta megháromszorozódott. Az itt tanító felkészült oktatók, a kutatási lehetőségek és a megszerezhető piacképes tudás híre szájhagyomány útján is terjed, hiszen a végzettek bíztatják az érdeklődőket a jelentkezésre. A hallgatók nemcsak a közművelődés területéről érkeznek, de a végzettek között találunk például mérnököt, vőfélyt, bábművészt, filozófust, fotóst, tolmácsot, jógaoktatót, filmes szakembert, zenészt, sőt börtönparancsnokot is.

A Széchenyi István Egyetemen megszerzett diploma értékét növeli a gyakorlatorientált képzés, amely az Apáczai Csere János Kar kulturális mediáció szakán is jól tetten érhető. „A környező településektől kezdve az ország legkülönbözőbb pontjain át a határainkon túli területekig számos helyen vizsgáltuk meg a hagyományokat, népszokásokat, helyi értékeket. Felpéctől Mohácsig, Csallóköztől Mátyusföldig, az erdélyi Apácától az ORF – osztrák közszolgálati adó – stúdiójáig hosszasan sorolhatnám az úticélokat, ahol a kultúra nyomába eredtünk” – fejtette ki dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Hozzátette, a tíz év alatt több elismerés érte őket, és a képzés színvonaláról árulkodik az is, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Programján annak indulása óta minden évben található széchenyis hallgató az ösztöndíjasok között.

Ezt a pályázatot nyerte meg 2020-ban Bánkutiné Mihalcsik Márta is, aki a győri mesterképzésen tanultakat Veszprémben, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatóságán módszertani referenseként hasznosítja. „A Széchenyi István Egyetemen megszerzett tudást kitűnően tudom alkalmazni mindennapi munkám során. Az alapképzettségem történelem szakos tanár és népművelő, ezért a legélvezetesebbek számomra a néprajzi és a történelmi vonatkozású tantárgyak voltak” – mondta. Hogy mennyi lehetőséget rejt magában ez a képzés, jól tükrözi az ő példája: „Az említett ösztöndíj hozzásegített egy komoly kutatómunkához, emellett dolgozatommal első helyezést értem el az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián, és továbbjutottam vele a 2022-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Ebből a kutatásból írtam a szakdolgozatomat, vizsgálatom eredményei a Kulturális Szemlében jelentek meg, tanulmányom pedig a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete évkönyvében. Az elért eredményekért hálás vagyok témavezetőmnek, dr. Lanczendorfer Zsuzsannának, aki nagyon sok segítséget nyújtott a munkám során” – fejtette ki a Győrben végzett szakember.

Forrás: Széchenyi István Egyetem