Rögbilabda-formájú bolygót fedezett fel a Herkules-csillagképben, mintegy 1800 fényévre a Naprendszertől egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygókat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítségével.

A WASP-103b elnevezésű, Naprendszeren kívüli bolygó nagyon közel van anyacsillagához, amelyet kevesebb mint egy nap alatt kerül meg, és az ezáltal keletkezett rendkívüli erős árapályhatás okozza szokatlan, szélsőségesen torz formáját – írják a tudósok az Astronomy & Astrophysics című szaklapban kedden publikált kutatásban. A portói, genfi és berni egyetem kutatói szerint ez az első eset, hogy ilyen deformációt állapítottak meg egy exobolygó esetében.

A rögbilabda-alakú bolygónak mindössze 22 óra kell ahhoz, hogy megkerülje a Napnál 200 fokkal forróbb csillagát, miközben a Föld 365 nap alatt teszi meg ugyanezt. A WASP-103b csaknem 50-szer közelebb van csillagához, mint a Föld a Naphoz, ami miatt szélsőséges emelkedéseket és süllyedéseket okoz a gravitációs erő. Az árapályhatás olyan erővel “rángatja” a bolygót, hogy az hasonlatossá vált egy rögbilabdához.

A bolygó szokatlan formáját a Susana Barros portugál asztrofizikus vezette kutatócsoport fedezte fel annak megfigyelésével, miként változik a csillag fénykibocsátása, ha elhalad előtte bolygója. A tudósok abból a feltevésből indultak ki, hogy más lesz az elhaladási görbe, ha a bolygó alakja nem focilabdáéra, hanem rögbilabdáéra hasonlít.
    A WASP-103b tömege másfélszer akkora lehet, mint a Jupiteré. A bolygó formájából a kutatók arra következtetnek, hogy szerkezete is hasonló a Jupiteréhez: szilárd magja van, amelyet folyékony réteg borít, ezt pedig gázréteg övezi. Pontosabb és biztosabb információt a felépítéséről a karácsonykor felbocsátott szuperteleszkóptól, a James Webbtől remélnek a tudósok.