Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatásai alapján - közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora az MTI-vel.

A PTE professzora hozzátette: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban.

A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.

Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá.

Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően.

Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói.

A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.

A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása.

Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk.

Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója.

Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert.

A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató.

Nyitókép: Székely Bertalan – A mohácsi csata