A pálinka az pálinka: fölényes magyar győzelem!

Talán említettük már, hogy a brazilok elég lazán vesznek dolgokat, így volt egy kis szoba mizéria az elején a Media Village-ben, de aztán a helyünkre kerültünk. Az apartmanban koreai tévés lakótársaink vannak, akik elég ritkán tartózkodnak otthon, ahogy mi is inkább úton, vagy versenyen vagyunk - Nagy Roland élménybeszámolója.

Néha összefutunk, gratulálunk egymásnak a megszerzett újabb érmekhez. Az ételeiket is kezdjük megismerni, de múltkor, amikor a ki tudja hányadik érmüket szerezték taekwondoban ünnepelni akartak velünk. Büszkén mutatták, hogy hoztak nekünk egy különösen erős italt, ami hagyományosnak számít a hazájukban, de számítsunk rá, hogy elég durva. Egyikük mutatja az üveget, és magyarázza, hogy rá van írva, 22%-os…persze, nem tudom, hogy így volt-e valójában, mert elég furák azok az írásjelek. Mondtuk nekik, minket ne féltsenek, nem lesz semmi bajunk, de ők aggódtak. Kiöntötték, lehúztuk, ők beleborzongtak, rajtunk pedig azt látták, hogy olyan képet vágunk mintha egy felesnyi könnyű fehér bort ittunk volna meg.

Nem kölni, korei pálinka!

Gábor mosolyog, és néz rám, hogy akkor most mi jövünk. Hozza az otthoni házi „páleszt”, amit a jó tanácsokat megfogadva gyomorfertőtlenítés céljából hoztunk magunkkal. Elmagyarázzuk mi ez, tradicionális magyar ital, és hozzátesszük, kicsit erősebb mint a koreai lötty volt. Koccint, ledönt, vigyorog. Ez a mi verziónk. Koreai, ugyanezekben a pillanatokban, koccint, ledönt, visít, eltorzult arccal röhögve kiabál, hogy valami forróság fut végig rajta, és éget is egy kicsit. Gábor ekkor mondta nekik, hogy a kis italocska nagyjából ötven fokos, és ez még nem is az erősebb változat. Akartak még belőle, kaptak is. Egyre vidámabbak lettek, így aztán ott hagytuk nekik a kis üveget, és pihenni mentünk. Úgy tippelünk, ittak még mert másnap elég meggyötörtnek tűntek.

Nagy Roland Rióból jelenti
Fotó: Marcali Gábor