A világ báránybőrbe bújt farkasai

Egy mű a 19. századi orosz realista drámairodalom egyik legjobbjának tartott szerzőjétől, két Kossuth-díjas alkotó, az egyikük ráadásul a Nemzet Színésze is, s a társulat kiválóságai – ha mérlegre akarnánk tenni a Győri Nemzeti Színház hétvégi bemutatóját, ezeket sorolhatnánk fel kapásból. Tehát Osztrovszkij, Farkasok és bárányok, Almási Éva, Valló Péter és a többiek: szombaton premier a nagyszínpadon!

Az 1875-ben íródott, pergő párbeszédekben gazdag vígjáték egy orosz kormányzóságban játszódik, ahol Murzaveckaja földbirtokosnő éhes farkasként fal fel mindent, ami a másé. De akadnak nála ravaszabb, nagyobb étvágyú farkasok is – báránybőrbe bújva vagy anélkül. A harsány humorú társadalmi szatíra nyelvezetét és hőseit egyaránt gúnyos irónia jellemzi – olvashatjuk a teátrum ajánlójában. Valló Péter harmadszorra rendez Győrben, rendre olyan vígjátékokat, melyek alatt a nézők nevetés közben a maguk sorsára, a körülöttük lévő világra is ráismerhetnek. Most is egy éles társadalmi szatíra került a színpadra, a Kossuth-díjas rendező szerint a drámairodalom egyik legnagyobb remekműve. Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij műve átül a mába, egyáltalán nem kellett aktualizálni. Alapvetően szól az ember természetéről: a szerelemtől kezdve az üzleti haszonszerzésig, a csaláson át a szerepjátszásig minden benne van.

Almási Éva és Csankó Zoltán

„Azért is választottam ezt a művet, mert miközben egy 150 éves remekről van szó, minden sora olyan, mintha ma játszódna Magyarországon” – fejtette ki Valló Péter és hozzátette, Osztrovszkij írásművészetének egyik varázsa, hogy a gyarlóságaik ellenére különös, megbocsátó szeretettel ábrázolja a hőseit. Olyan empátia volt a szerzőben, hogy felszabadultan nevethetünk az eseményeken, holott irgalmatlan csibészségek történnek.

A főszerepet, Murzaveckaját Almási Éva alakítja, aki ez év márciusában léphetett be a Nemzet Színészeinek rangos társaságába. A rendezővel sokszor dolgoztak már együtt, a Farkasok és bárányokban is, néhány éve a Radnóti Miklós Színházban. „Amikor egy darabnak vége, az agyam mindig kisöpri a szöveget. Elő kellett tehát hívni, ráadásul ezen a hatalmas színpadon egészen máshogy kell mozogni, de ami igazán meghatároz egy előadást, azok a partnerek” – árulta el a művésznő, és arról is beszélt, jól érzi magát a győri társulattal, fantasztikus kollégákat ismert meg, Valló Péterrel pedig élvezetes próbálni. „Minden szerepben maradnak fehér foltok, amiket nem tud a színész megoldani. Örülök, hogy újból eljátszhatom ezt a karaktert, mert most ezeket a fehér foltokat segít megtalálni a rendező” – magyarázta és kifejtette, minden negatív figura sebezhető is, s korábban nem talált meg minden okot, amiért Murzaveckaja ilyen keménnyé vált. „A gyanakvó ember valahol mindig gyenge, a nyitott viszont erős. Ez az asszony mondja egyszer: a másik ember lelkébe sosem látunk bele.”

Főbb szerepekben: Járai Máté, Szina Kinga, Mózes Anita, Csankó Zoltán és Ungvári István.

Zoljánszky Alexandra

Fotó: Orosz Sándor