A népszavazás nem pártpolitikai kérdés

A mozgalmas nyarat követően, szeptemberben nem csak az iskola, de a győri közgyűlés munkája is újra kezdődött. Borkai Zsolt polgármesterrel aktuális témákról, köztük az olimpiáról és persze a vasárnapi népszavazás tétjéről is beszélgettünk.

Hogyan töltötte az idei nyarat?

Azt hiszem, nem kell ecsetelni, mennyire mozgalmas időszakon vagyunk túl. Győriként a nagyszerű fesztiválokra, a tömegeket vonzó koncertekre gondolok vissza szívesen, no és persze a labdarúgó Eb idején a rengeteg emberre, akik a város kivetítői előtt együtt szurkoltak a csapatnak. MOB-elnökként az olimpia jelentette a legfontosabb feladatot a nyáron, és büszke vagyok a magyar csapatra, hiszen a küldöttség London után ismét nyolc aranyéremmel, és persze emellett szépen csillogó ezüst és bronzérmekkel, megsüvegelendő eredményekkel tért haza. Az egyes sportágak teljesítményét persze ki kell értékelni, és ennek megfelelően folytatni a munkát.

Míg a szurkolók a sportolók eredménye előtt emelték meg a kalapjukat, felröppent a hír, hogy egyesek az Ön leváltását szeretnék.

Erre nem is akarok érdemben reagálni, mert felém ilyen jellegű kritikákat személyesen senki nem fogalmazott meg, én is csak az újságokból tájékozódtam. Túl komolyan azért sem vettem, mert a hírforrás egyetlenegy, köztudottan egyoldalú politikai napilap volt, amelynek hitelességét sokan megkérdőjelezik. Persze tudom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének lenni vonzó tisztség, de én a pletykaelemzés helyett inkább a feladataimra koncentrálok. Egy dolog azért valóban bosszant ebben a történetben: Rióban 160 sportoló tette ki a szívét-lelkét magyar színekben, és az ő ünneplésük helyett valakik feszültséget szerettek volna gerjeszteni. Azért is kár mindez, mert az olimpia összehozta az embereket, együtt szurkoltak, rengetegen hajnali háromkor felkeltek azért, hogy lássanak egy-egy magyar érdekeltségű döntőt. Ahelyett, hogy a sportolókat hozták volna reflektorfénybe, inkább velem foglalkoztak. Kár, hogy azt a pozitív hangulatot, amit az olimpia teremtett, egyesek igyekeznek szétrombolni. Pedig jövőre Győr Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, Budapest vizes világbajnokságot rendez, és ha révbe érünk, akkor 2024-ben a nagy nyári olimpiát is megrendezhetnénk. Mindehhez inkább összefogás kellene, mert ezek közös ügyek.

A múlt héten megtartotta első őszi közgyűlését az önkormányzat. A sport itt is fontos szerepet játszott.

Valóban, méghozzá örömteli módon, hiszen a jövő évi EYOF után 2018-ban egy újabb rangos sporteseményt rendezhetünk. Az Európai Atlétikai Szövetség döntése értelmében, 2018. július 5–8. között U18-as atlétikai Európa-bajnokságnak adunk otthont. Pályázatunkkal az olasz Rieti kandidálását előztük meg. Magyarország pályázik a 2019-es U21-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére is, amiért összesen nyolc ország száll harcba. Ha hazánk lesz a befutó, városunk is rendező helyszín lenne. A 2024-es olimpia is a témáink között szerepelt, hiszen, amennyiben Magyarország rendezhetné a nyári játékokat, Győr is komoly szerepet kapna, ahol akár labdarúgó- és kosárlabda-mérkőzéseket is láthatnánk. Ehhez hoztunk meg különböző technikai döntéseket. Emellett pályázatot nyújtottunk be a Nemzeti Szabadidős Egészség Sportpark Programra. Sikeressége esetén városszerte tíz sportpark és egy futókör is létesülhet, amelyek tovább bővítik a győri szabadidősport lehetőségeit.

Ha már az aktuális témáknál tartunk, nem kerülhetjük ki a legaktuálisabbat, a vasárnapi népszavazást.

Valóban fontos téma, hiszen a kérdés mindannyiunkat érint. Sajnálom, hogy egyesek a távolmaradásra buzdítják a polgárokat, hiszen ezzel azt üzenik, hogy egy az egész országot érintő kérdésben ne legyen véleményünk. Én viszont arra biztatok mindenkit, hogy vegyen részt a népszavazáson. Ez nem pártpolitikai kérdés, ez nemzeti ügy.

Ön a napokban levelet is írt a győrieknek, amelyben szintén a részvételre buzdított.

Valóban, hiszen mi itt Győrben részesei voltunk tavaly a migránsok átvonulásának. Akkor több százan írtak nekem levelet, kérve a helyzet megoldását, most én vetettem papírra a gondolataimat, vagyis, hogy menjünk el vasárnap az urnákhoz, és egy iksz formájában is fejezzük ki véleményünket.

Vannak, akik azzal vádolják a „nem” mellett kampányolókat, hogy nem toleránsak a rászorulókkal szemben. Ön erről mit gondol?

Azt, hogy ez az igazi szándék elferdítése. A népszavazási kérdés így hangzik: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa, nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? – Vagyis, aki nemmel voksol, az arra szavaz, hogy a minket kardinális módon érintő kérdésben ne mások, hanem mi magunk dönthessünk. Ha az Európai Unió valóban egy közösség, akkor igenis elfogadja az állampolgárok véleményét, és nem akar olyan szabályozást ráerőszakolni a tagállamokra, amely az ott élők akaratával ellentétes. Nyilván az ember sajnálja azokat, akik valóban egy háború elől menekülnek, és személyes tragédiákat élnek át, hiszen áldozatok. De az unió elképzelése nem a megoldás irányába viszi a folyamatokat, hanem konzerválja a feszültséget, és újabb áldozatokat teremt. Valódi problémára valódi válaszok kellenek, és szerintem, ott kellene segíteni, ahol a baj van. Sok európai vezető azonban tévúton jár, és tehetetlenségében inkább állandóan Magyarországot szapulja ahelyett, hogy meghallgatná a választói akaratot. Nem véletlenül erősödnek meg Európa-szerte a szélsőséges pártok, hiszen, ha az embereket a jelenlegi politikai vezetőik nem hallgatják meg, akkor radikális megoldást keresnek. A népszavazás eredménye hozzájárulhat a hozzáállásbeli fordulathoz.

Győr szempontjából miért fontos mindez?

Ahogy az említett levélben is megfogalmaztam, európai példák is jól mutatják, és mi magunk is tapasztaltuk, hogy a migrációval kapcsolatos terheket végül a helyi közösségnek kell jelentős mértékben viselnie, ezt azonban nem tudjuk felvállalni. Nem szeretném, hogy a városban ismét előforduljon az egy évvel ezelőtti állapot. Akkor rengetegen fordultak hozzám a probléma orvoslása miatt, ezért is bízom benne, hogy most minél többen elmennek szavazni. Polgármesterként a győriek nyugalma és biztonsága az elsődleges számomra, minden más szempont csak ezután következhet.

Visszatérve egy kicsit a sportra, hogy áll az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra való felkészülés?

Már nincsen háromszáz nap sem hazánk első olimpiai multi-sporteseményének nyitányáig. A létesítmények építése jól halad, ezt mindenki láthatja a Radnóti utcában, az egyetemnél és a volt olajgyár helyén is. El kell azonban mondanom, hogy ezen felül a háttérben megfeszített munka folyik, ami a szervezést illeti. Ne feledjük, mintegy 3600 sportoló vesz részt majd az EYOF-on, vagyis méretében ez a rendezvény egy felnőtt téli olimpiához mérhető. A feladatok hihetetlenül szerteágazóak, és komoly koordinációt igényel az egyes részterületek összehangolása. Jó hír, hogy mind az ötven ország jelezte részvételi szándékát, és nagyon örömteli, hogy önkéntesnek már több százan jelentkeztek, az egyetemen indított EYOF-kurzusunkra pedig óriási az érdeklődés. Ezek olyan biztató jelek, amelyek arról tanúskodnak, hogy a győriek egyre inkább magukénak érzik ezt az eseményt. Tudni kell, nagyon nagy dolog, hogy Európa fiatal tehetségei Győrben találkoznak 2017 júliusában! Ez közös sikerünk, amit együtt tehetünk még emlékezetesebbé.

Fontos, hogy Győr is megszólaljon és láttassa, hogy milyen jövőt kíván magának! Kérem Önöket, hogy október 2-án, vasárnap szánjanak fél órát arra, hogy a szavazófülkében is kifejezzék véleményüket! Én ott leszek, és nemmel szavazok annak érdekében, hogy a minket érintő kardinális kérdésekben magunk dönthessünk. Jöjjön el Ön is!