Fizika Napot rendeztek a Baksa Kálmán Gimnáziumban a környezettudatosság jegyében. A program célja a „kedvcsinálás”, a természettudományos műveltség növelése, a biológia, kémia, fizika tantárgyak iránti érdeklődés felkeltése volt. A részletekről a főszervező, Kurcsics Raffaella tanárnő számolt be.

A szervezőmunkába bekapcsolódtak az iskola munkaközösségei. Így születhetett előadás-sorozat angol, német és magyar nyelven a témával kapcsolatban. Az aulában felállítottunk 40 standot, amelyeknél a gyerekek interaktív bemutatót készítettek az idelátogatóknak. A látogatók többsége közép- és általános iskolás tanuló volt, de óvodáscsoportokat is fogadtunk.

Széles témaválasztékkal készültünk. Az egyik standnál a vendégek interaktív előadáson keresztül ismerkedhettek meg vizeink állapotával, a vízszennyezéssel. Máshol a levegő-, zaj- és fényszennyezéssel, a radioaktív hulladékok problémájával foglalkoztunk. A fényszennyezés szemléltetésére a diákok festettek egy nagyvárost, amit hátulról LED-sorral világítottak meg, majd ismertették, hogy melyik országban mekkora a szennyezés mértéke. Elmondták, hogy ezen a téren Kína áll a legrosszabb helyen, szinte alig látják a csillagokat, míg Magyarország a legjobbak között van.

A gyerekek csináltak „okosházakat”, sőt felépítették egy egész város makettjét.

Az újrahasznosításra is szerettük volna felhívni a figyelmet, ezért a díszleteket hulladékból készítettük. Kávékapszulákból kiraktuk iskolánk logóját, de futotta belőlük nyakláncokra, karperecekre. Az aula közepére felállítottunk egy fát, aminek az ágaira vécépapír-gurigákat fűztünk fel, a leveleket pedig teapapírokkal helyettesítettük.

Nagy érdeklődést váltott ki az újrahasznosított divatot bemutató stand. Jó ötleteket kaphattunk arra, hogy a már megunt holminkat valamilyen kiegészítővel „feldobva” hogyan tehetjük ismét hordhatóvá. A ruhaiparnak itt még van hová fejlődnie, hiszen az újrahasznosított anyagból készült ruházat egyelőre nagyon drága.

Látványos kísérlettel szemléltettük az akvapóniát. Ez tulajdonképpen egy élelmiszer-termelési módszer, föld nélküli termény-előállítás. Lényege, hogy a halak ürüléke miatt tápanyagban gazdag víz keletkezik, ezt elvezetik, majd a növények felveszik belőle a benne található tápanyagokat. Az így megtisztított víz pedig ismét alkalmas lesz a halak számára.

Az egyes országok szennyezéséről és környezetvédelméről is beszéltek a gyerekek, így Ausztriáról, Németországról, Kínáról. A történelem-munkaközösségünk készített egy idővonalat, amiből megtudhattuk, mikor kezdődött el egyáltalán a környezetvédelem, hogyan fejlődött és hol tart ma. Mindig a változás mutatja meg a leendő utat, ezért összehasonlítottuk a múltat a jelennel, hogy lássuk, merre haladunk. Földrajzos kollégáim segítségével képet alkottunk arról, milyen változás történt a Duna és Tisza élővilágának vonatkozásában az elmúlt száz évben. Foglalkoztunk a környezeti katasztrófákkal, de a középpontba a megelőzést helyeztük, hisz az egész napot útmutatónak szántuk.

Más iskolákból hívtunk vendégelőadókat, a Hildből és a Révaiból érkezett diákok az építészetben rejlő lehetőségekről, a geotermikus energiáról beszéltek.

Terítékre került az egészséges életmód is. A „Mit együnk, mit vegyünk és mit tegyünk?” mottó jegyében egészségtálat készítettünk és bemutattuk az ételpazarlás ellen létrehozott munch módszert.

A Fizika Nap huszonkét tanár és százhúsz diákegyüttes csapatmunkájának köszönhetően jött létre az iskola vezetésének lelkes támogatásával.