Európai vezetők szankciókat sürgetnek, az Egyesült Államok nem túl vehemensen, de már korlátozásokat vezet be. Eközben Oroszország háborús időket idéző retorikára váltott.

Felgyorsultak az események tegnap a hónapok óta feszült ukrán-orosz viszonyban: Vlagyimir Putyin nyíltan elismerte a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat, amelyek Ukrajna délkeleti részén fekszenek. A két régió 2014-ben kiáltotta ki függetlenedési szándékát a Krím-félsziget orosz megszállásával egyidőben, de se nemzetközi szervezetek, se államok nem ismerték el egyik területet sem. Oroszország az elismerés mellett egyben védelmi szerződést is kötött velük, azaz külső fenyegetés esetén hivatalosan is segítséget nyújt az orosz állam. A gyakorlatban ez még tegnap éjjel megvalósult, ugyanis az orosz hadsereg bevonult a területre.

Európai vezetők egymás után álltak ki Ukrajna függetlenségéért, illetve a moszkvai lépésekkel szemben. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden rendeletben tiltotta meg, hogy bármely amerikai állampolgár “új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen” a délkelet-ukrajnai szakadár régiókban, amelyek szuverenitásának elismerését hétfő este jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette be közleményében Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője. Az intézkedés messze nem olyan súlyos gazdasági csapás, mint amit az amerikai kormány korábban belengetett (szó volt arról is, hogy a nemzetközi fizetőrendszerekből is kizárhatják Oroszországot).

A helyzetre kedden reggel Szijjártó Péter külügyminiszter reagált Facebookon: “a diplomáciai megoldásba vetett utolsó utáni reményünket sem szabad feladnunk.”

Ezután Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedden reggel a Karmelita kolostorban összeült a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje az ukrán válsághelyzet áttekintése és a szükséges döntések meghozatala céljából – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Mint mondta, az ülésen Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről pedig Vargha Tamás polgári hírszerzésért felelős államtitkár vesz részt.

Oroszország kedden délelőtt kijelentette: Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva. A minszki egyezményt 2014 óta többször, több formában tárgyalták és kötötték újra, alapja azonban hogy Franciaország és Németország kezdeményezésére Ukrajna és Oroszország békés úton kell, hogy rendezze konfliktusát.

A magyar álláspont

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról – írja az MTI. A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország – szomszéd államként – aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket. Ennek keretében a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország ahogyan eddig, ezután is  támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

“Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe” – erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén. A miniszter közölte: a nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől a Honvédelmi Minisztérium azt a feladatot kapta: meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtsanak végre.

Mi következhet ezután?

Az orosz csapatok Putyin bejelentése után szinte azonnal megszállták a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság területét. Ukrajna eközben arról számol be (és civilek által feltöltött videókkal erősítik meg), hogy már lakott területekre is érkeznek tüzérségi lövések – írta meg az Index (videó a linkre kattintva).

Nyílt háborús konfliktusról jogilag még nem beszélhetünk, de egyértelműen fegyveres összecsapások kezdődhetnek gyakorlatilag bármelyik pillanatban. Ukrajna NATO-országokkal van körbeölelve, így a katonai szervezet érthetően feszült. Eközben Oroszország a Putyin által vázolt történelmi jussát szeretné megkapni (miszerint Ukrajna csak egy mesterségesen létrehozott ország), bár ez a narratíva is messze áll a tavaly hangoztatott “az ukrán és az orosz testvérnépek” hozzáállástól.

Az eddigi erővonalak nagyjából ugyanazok, mint eddig; a szakadár területek feletti orosz ellenőrzés eddig is létezett, azonban az orosz csapatok előrevonulása, valamint a Beloruszban hadgyakorlat címén állomásozó további haderő nem arra utal, hogy békés úton rendeződni fog a helyzet.

Nyitókép/Illusztráció: deposithpotos.com