Többek között erről beszélt a kialakult helyzet kapcsán a Győr+ Médiának Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitika tanácsadója.

„Várható volt sajnos, hogy bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv. Csak idő kérdése volt, mikor vált át a hibrid háború klasszikus harci cselekményekbe. Egyik fél oldaláról sem történtek olyan lépések, amelyek a helyzet békés megoldását lehetővé tették volna. Ráadásul a két fél között hosszú ideje, a Krím-félsziget 2014-es megszállása óta egy befagyott konfliktus volt, amely most érkezett el végső fázisába. Az már most kijelenthető, hogy az orosz haderő nagyon elszánt és komoly lépésekkel alapozta meg a támadást.”

Az elemző hozzátette: az, hogy jelenleg Kárpátaljától távolabb zajlanak a harci cselekmények, önmagában semmit nem jelent, mivel a 21. századi hadseregek képességeit figyelembe véve már nincsenek távolságok:

„Miután az ukrán kormány kihirdette a hadi állapotot, a katonai behívások, a tartalékos állomány mozgósítása napirenden lesz, amely sajnálatos módon a kárpátaljai magyarokat is érinteni fogja. Itt az egyik legfontosabb kérdés az, hogy hányan fognak a behívók elől elmenekülni, nem téve eleget ezzel a katonai parancsnak. Adódhat olyan helyzet, hogy nagyobb létszámban lépik át a magyar határt Kárpátalján élő magyarok és ruszénok” – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.

„Ebből a szempontból is nagyon fontos, hogy a Magyar Honvédséget – hála az utóbbi évek fejlesztéseinek és a magyar gazdaság teljesítményének – olyan állapotban találja ez a válság, hogy képes az ország védelmére és a válság minden oldalú kezelésére. A magyar lakosság védelme és biztonsága tehát garantált“- tette hozzá Horváth József.

„Magyarország stabil NATO-szövetségesként teljesíti a katonai szövetség tagjaként vállalt feladatait, ami kulcsfontosságú, hiszen hazánk keleti határai egyben a NATO keleti határai is” – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ munkatársa.