Egy választási kampány közepén sokkolta Magyarországot a hír: háború tört ki a közvetlen szomszédunkban. Az Orosz-Ukrán konfliktus egy csapásra megváltoztatta a mindennapjainkat, az emberi szenvedés pedig elindíthatja a század migrációs válságát. Szakértők szerint ugyanis közel négymillió menekült indulhat útnak a háború sújtotta területekről. A kialakult helyzetről beszélgettünk Menczer Tamással, a Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkárával.

– A magyar diplomácia álláspontja az Ukrán-Orosz konfliktus kirobbanása óta egyértelmű és világos: Magyarország semmilyen formában nem vesz részt a háborúban. Nyugtassuk meg Győr és a megye lakóit, jottányit sem változott a kormány hozzáállása a kérdéshez.

– A háború kirobbanása előtt mindig azt mondtuk, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért. Most, hogy háború van, most azt mondjuk, hogy mindent meg kell tenni a béke helyreállításáért. A magyar álláspont kezdettől világos, egyértelmű és változatlan: számunkra Magyarország biztonsága az első, a magyar emberek biztonsága az első és a jelenlegi helyzetben a kárpátaljai magyarok biztonsága is. Természetesen épp ezért hozta meg a kormány azokat a döntéseket, amelyeket meghozott. Nevezetesen, hogy nekünk ki kell maradnunk ebből a háborús konfliktusból, nem küldünk katonákat Ukrajnába, nem szállítunk fegyvereket, és nem engedjük azt sem meg, hogy mások magyar területen keresztül halált okozó fegyvereket szállítsanak ebbe a konfliktusba. Ezt a döntést az ország biztonságáért kellett meghoznunk, ugyanis ha mi átengedjük a fegyverszállító konvojokat Ukrajnába, akkor ezek a menetoszlopok egy pillanat alatt katonai célponttá válhatnak. Az ellenség célja értelemszerűen az, hogy ilyen konvojokat megsemmisítsen, ezzel veszélybe sodornánk Magyarország biztonságát, veszélybe sodornák a Kárpátalján élők biztonságát, és veszélybe sodornánk egyébként a humanitárius segítségnyújtást is, hiszen egy háborúban a támadás nem válogat konvoj és konvoj között. Minden teherautó minden konvoj veszélyben lenne. És mindezt el akarjuk kerülni.

– Már a konfliktus kirobbanásának pillanatában nagyon súlyos szankciók érték az orosz gazdaságot és ezeket egyre inkább fokozni szándékoznak a döntéshozók. Felerősödnek azok a hangok is, hogy az orosz energiaszektort is szankcionálják. Hogyan érintheti ez a magyar gazdaságot és mi a magyar kormány álláspontja ezzel kapcsolatban?

– A szankciókkal kapcsolatban korábban is megvolt a magyar kormány álláspontja, nem ismerünk olyan konfliktust, amelyet a szankciók rendeztek volna vagy helyes irányba tereltek volna, de most nem az ilyen típusú vitáknak van itt az ideje, hanem az egység megőrzése a legfontosabb. Éppen ezért mondtuk mi azt, hogy minden közös uniós döntést támogatunk, ellentétben minden hazugsággal, amely hazugságokat az elmúlt napokban terjesztettek rólunk európai vagy akár magyar politikusok. Tehát mi minden közös uniós döntést támogatunk, a szankciós döntéseket is. Ez az egyik része, a másik, hogy a szankciós döntések az unióban világosak és a döntések nem érintik az energetikai szektort, ugyanis ebben nem volt egyetértés az uniós vezetők között. Mi magunk is úgy gondoljuk, hogy az energetikai szektort ki kell hagyni a szankciók közül és a szankciós listára nem szabad rátenni. Ugyanis mi nem akarjuk azt, hogy velünk magyarokkal fizettessék meg a háború árát, hiszen ha az energetikai szektor rákerülne a szankciós listára, akkor az nagyban veszélyeztetné, pontosabban ellehetetlenítené a magyar rezsicsökkentést. Ismert, hogy 2013-ban a magyar kormány befagyasztotta a rezsiárakat, és ezt tartottuk is. Ha ez megszűnne, ma Magyarországon egy család éves szinten félmillió forinttal többet fizetne a rezsiért. Ha a rezsicsökkentés nem lenne, gyakorlatilag egy nap alatt, vagy napról napra drágulna az energiahordozók, például a gáz ára. Nekünk van egy hosszú távú gázszerződésünk Oroszországgal. Ez garantálja a gázellátást. A paksi atomerőmű kivitelezését is folytatjuk, hiszen a saját villamosenergia termelés a garanciája a rezsicsökkentés megvédésének, tehát mi a rezsicsökkentést meg akarjuk, és meg is fogjuk védeni.

– Elemzők szerint az egyik legkomolyabb bevándorlási válsággal kell megküzdenie Európának a közeljövőben. Közel négymillió ukrajnai menekülőt kell befogadnia. Hogyan készült fel erre a magyar kormány és milyen intézkedéseket hoztak?

– Én ma dél körül (csütörtök délután készült a beszélgetés. a szerk.)  beszéltem legutóbb a belügyminisztériumi kollégákkal, akkor azt mondták, hogy 120 ezer eddig azoknak a száma, akik a háború kirobbanása óta keltek át a magyar-ukrán határon és jöttek át ide hozzánk. A magyar-ukrán határon öt határátkelőhely van, mindegyik teljes kapacitással, 24 órában üzemel. Sorok az ukrán oldalon alakulnak ki, attól függően, hogy milyen sebességgel engedik ki a kilépni vágyókat. Amit most átélünk az teljes mértékben eltér attól, mint amit a korábbi tömeges, illegális bevándorlásnál láthattunk. Korábban ugyanis az volt a helyzet, hogy más kultúrájú, más vallású tömegek a fél világon átkelve, biztonságos országok során átgázolva, az európai és a magyar szabályokra fittyet hányva akartak keresztül masírozni Magyarországon. Most azonban nem ez a helyzet. Most mi vagyunk az első biztonságos ország. Az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban tehát természetesen mindenkinek segítséget nyújtunk, aki átjön, és aki segítséget kér. Vannak az átkelők között sokan olyanok, akiknek vannak itt rokonaik, barátaik, vagy saját forrásból oldják meg az életüket, és vannak olyanok is, akik segítséget kérnek. A magyar kormány, együttműködve a segélyszolgálatokkal, készen áll arra hogy mindenkinek, aki menedéket kér, annak segítséget adjon. Itt rászoruló nem marad ellátatlanul, ez egészen biztos.

– A baloldal a miniszterelnök-jelöltje már a konfliktus kirobbanása előtt is, finoman szólva nehezen értelmezhető kijelentéseket tett. A konfliktus kirobbanása óta azonban egyenesen megdöbbentő nyilatkozatokat tesz. Mint a Külügyminisztérium kommunikációért felelős államtitkára, hogyan értékeli ezeket?

– Hadd kezdjem azzal, hogy nem szívesen foglalkozom ezekben a napokban a baloldallal. Nekünk most a magyarok biztonságát, a magyar emberek biztonságát kell védeni, de Önnek igaza van a felvetéssel kapcsolatban. Én sem nagyon tudok szó nélkül elmenni amellett, amit az elmúlt napokban tapasztaltam. A baloldali miniszterelnök-jelölt talán rögtön az első nyilatkozatában azt mondta, hogy ő katonákat küldene a háborús konfliktusba, ezt rendkívül felelőtlen álláspontnak gondolom, hiszen közvetlen veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat. Az pedig, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje az ide érkező menekülteket elkezdi kategorizálni pártszimpátia alapján, az minősíthetetlen aljasság, hiszen ezek az emberek a háború elől menekülnek, az életüket féltik. Az egész eddigi életüket hátra kell hagyniuk, és egy bőrönddel, a gyerekeket kézen fogva, a kisbabát a karjában tartva jönnek hozzánk. Ezekről az emberekről így beszélni, az aljasság. Belehelyezni a menekülőket egy geopolitikai konfliktusba, mondván, hogy ők teszem azt orosz-pártiak, helyben sodorhatja őket veszélybe. Nagyon jó lenne tehát, ha abbahagyná a baloldal miniszterelnök-jelöltje ezeket a kinyilatkoztatásokat. Általánosságban pedig az a helyzet, hogy a baloldal pontosan ugyanúgy viselkedik, ahogyan a migrációs válságnál, vagy a koronavírus válságnál viselkedett: a kormányt hazugságokkal támadva próbál zűrzavart kelteni politikai haszonszerzés reményében. Pedig megint lett volna egy alkalom, amikor mondhatták volna, hogy nem szeretjük a kormányt, de a kormány békét akar, ezért ebben támogatjuk és nem támadjuk hazugságokkal. Nem tették, és ismét elbuktak. Megint nem voltak képesek arra, hogy az ország érdekeit, és a magyarok biztonságát tartsák szem előtt.

– Tudom, hogy sokkal fontosabb dolgok vannak most a világpolitikában mint a magyar választás, de tudomásul kell venni, hogy a választási kampány kellős közepén állunk. Ön most Kara Ákos meghívására érkezett Ménfőcsanakra, hogy látja a Fidesz és Kara Ákos esélyeit a választásokon?

– Kara Ákos képviselő nemcsak remek kollégám, hanem jó barátom is, és nem csak egy jó politikust ismertem meg a személyében, hanem egy jó embert is. Vele beszélgetve és a régióról olvasva, pontosan tudom, hogy mennyit dolgozott ezért a térségért, mennyi fejlesztést hozott ide, és mennyi mindent tett azért, hogy itt is előre menjünk, ne hátra. Én az ő személyében, és természetesen az Orbán Viktor vezette kormányban látom a garanciát arra, hogy az ország továbbra is ezen az úton tudjon menni, ezért én mindenkit arra bíztatok, hogy amikor szavazni megy még akkor is, ha nem Fidesz szimpatizáns, gondolkodjon nyugalomban néhány percet. Gondolja végig azt, hogy a fiataloknak adómentességük van, hogy milyen széles a családtámogatási rendszer, hogy az idősek visszakapták a tizenharmadik havi nyugdíjat. Gondolja végig azt, hogy meg tudtuk védeni az országot az illegális bevándorlási válságtól, hogy  a kormány, a magyar emberekkel összefogva sikeres oltási programot hajtott végre, eredményesen tudtunk védekezni a koronavírus ellen, és azt is, hogy most egy olyan kormánya van az országnak, amely nem háborúba akarja vinni Magyarországot, hanem azt akarja, hogy ebből maradjunk ki. Gondolja át azt is, hogy a baloldalra mindaz, amit most felsoroltam nem igaz.