Győr+
2016.11.29. 13:49

„Fekete-fehér kincsek színes hírnökei”

Háromféle borítóval jelent meg az a látványos album, mely a Könyvszalon egyik különlegességének számított. Az 1931 és 1944 közötti magyar hangosfilmek mintegy ötszáz plakátján kívül hat, friss kutatások alapján íródott tanulmány segít a kor kulturális, politikai és közéletébe helyezni a mozifilmeket.

 

Fekete Dávid alpolgármesterről tudják a barátai, hogy ismeri, szereti és kutatja ennek a korszaknak a mozikultúráját, gyűjti a hajdani filmek relikviáit, plakátjait. Az idén nászajándékba a Papucshős című film eredeti plakátjával lepték meg. Nem személyes elfogultság miatt, de ennek a filmnek a plakátja lesz az egyik, amelyet borítóként felhasználtak a Könyvszalonra megjelenő kötetben. Ezen kívül a Hyppolit, a lakáj, illetve az Alkalom című filmekre csábító plakátok szerepelnek a választható könyvborítón. A kötet jelentőségét mutatja, hogy társkiadóként az Országos Széchényi Könyvtár adta hozzá a nevét.

 

Papucshős

 

A némafilmek idején rajzolt plakátok díszesen szépek voltak, esetenként harsányak, s a sztorira utaltak, lapoz az exkluzív kiadványban az alpolgármester. A hangosfilmekre hívogató plakátokon a filmjelenetek mellett vagy helyett már a sztárkultusz mutatkozik meg. A rajongásig kedvelt főszereplők arcával lehetett a legsikeresebben moziba csalni a közönséget. Persze nem akárkik szerepeltek a plakátokon: Karády Katalin, Sárdy János, Jávor Pál, Csortos Gyula, Kabos Gyula… Szólásaik, dalaik, szófordulataik szinte szállóigévé váltak a nézők körében. A romantikus jeleneteken szinte össznépi volt a sírás, a poénokon harsányan kacagott a mozik közönsége. A filmnézés közösségi élmény volt, helyettünk, értünk mondott ki valami fontosat, önmagunk életére vagy csak vágyaira ismertünk rá ezekben a filmekben.

1931 és 1943 között mintegy 360 filmalkotás készült, közülük mintegy 300 látható, hatvan eltűnt, feltételezhetően valahol a volt szovjet filmraktárak mélyén fekszenek. Szerencsére a Győrött 1943-ban forgatott Kettesben című film megmaradt nekünk. Ennek győrisége mellett az is érdekessége, hogy a legelső olyan magyar hangosfilm, melyet teljes egészében természetes helyszíneken, műtermeken kívül forgattak, hívta fel a figyelmet Fekete Dávid.

 

Hyppolit, a lakáj

 

A film sztorijában a Páger Antal által alakított főszereplő megcsömörlik a városi világtól, s csónakjával elindul egy lakatlan szigetet keresni. Az ezzel párhuzamos történetben egy fiatal pár – Simor Erzsi és Kovács Károly – motorcsónakja elszabadul a vízen, s a lány ugyanarra a szigetre vetődik, ahol Páger próbálja élni önkéntesen választott, magányos életét. Kettőjük véletlen kapcsolata, találkozása szerelemmé érik, visszatérnek a létező világba, s a szigetre már csak nászútra mennek vissza.

A filmről készült dokumentumfilm a Magyar Ispitában látható plakátkiállításon is megtekinthető. A Győr+ Média közreműködésével a tanulmányt író kutatók az alpolgármesterrel együtt fölkeresték az eredeti helyszíneket, a Bisinger sétányt, a városháza terét, ahol tömegjelenetet vettek fel az egykori alkotók, a Mosoni-Duna és a Rába összefolyását, ahol a filmben a legendás Páger Antal evezett.

 

Alkalom

 

Fekete Dávid szerint a könyvben és a kiállításon a fekete-fehér kincsek színes hírnökei láthatók. Rímel ez a megállapítás a Győrött sokat játszó színész, Szilágyi István Lópiczi Gáspárként filmszerepében elmondott szavaira: a plakát az utca hírmondója. És valóban az, kicsit még ma is, az internetes világban is szemet szúr, ingert kelt, közöl, érdeklődést vált ki.

A kiállításon persze nemcsak plakátokat láthat a néző, de filmrészleteket, s hallgathat korabeli dalokat gramofonon, recsegő rádión. A filmben játszó tárgyak közül itt van a Meseautó telefonja, melyen Gombaszögi Ella és Kabos Gyula csevegett.

Győrben most együtt van a magyar hangosfilm-korszak összes fellelhető plakátjából 160 darab. Ez a valaha volt legnagyobb kiállítás ebből az anyagból. A fellelt mintegy ötszáz plakát „hazavihető”, hiszen benne van abban az albumban, amelyet a Könyvszalonon kedvezményes áron vehet meg az érdeklődő.

A kiállítás megrendezését és a kiadvány megjelentetését a Szerencsejáték Zrt. támogatta.