Ma már annyiféle különböző diéta létezik, hogy számon tartani sem egyszerű ezeket – aki egy kicsit is otthonosan mozog az életmóddal kapcsolatos témákban, az pontosan tudja ezt. Vegánok, Atkins-diétázók, keto-diétázók, gluténmentesen étkezők, vegetáriánusok – és még sorolhatnánk. A diéta ugyanis nem egyenlő a fogyókúrával, pedig sokan összetévesztik a kettőt.

Fogyókúra vagy diéta?

A diéta gyakorlatilag bármilyen – szabályok által megszabott – étkezési szokás – együttesre vonatkozhat. Követhetünk például orvos által előírt máj-, illetve vesetisztító diétát, esetleg ételérzékenység vagy allergia miatt megszabott étrendet. Ezek mind a diéták közé tartoznak. A fogyókúra pedig nem más, mint a diéták egy típusa, ami a súlyvesztést célozza. Egy harmadik típusként említhetnénk az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, etikai alapon szerveződő étrendeket. Ide tartoznak a vegetáriánusok és a vegánok, akik bizonyos megfontolásból követik ezt az életmódot.

A leggyakoribb egészségügyi diéták

Az utóbbi években megnőtt azok száma, akik bizonyos élelmiszereket az egészségügyi állapotuk miatt nem fogyaszthatnak. Hazánkban a leggyakoribb a laktózérzékenység, de egyre többeknek kell glutén- és tojásmentes étkezésre is átállniuk. Emellett sokan szenvednek cukorbetegségtől is, ami szintén nagy odafigyelést igényel – még az enyhébb változatok esetében is. Gyakran előfordul az is, hogy valaki egy betegség után kényszerül speciális diétát követni. Természetesen ilyen esetekben is fontos a hiánybetegségek megelőzése. Ám mivel ezek általában nem huzamosabb ideig állnak fenn, kevésbé kell tartanunk az esetlegesen kialakuló tünetektől. Plusz itt azt is megjegyezzük, hogy nem minden diéta esetén alakulhatnak ki hiánybetegségek: a cukorbetegeknél például a cukor elhagyása nem jár káros élettani hatásokkal.

A legdivatosabb fogyókúrák

A fogyókúrák mellett gyakran alakulnak ki különböző hiánybetegségek – persze csak akkor, ha valaki nem szakember által készített, alaposan megtervezett étrendet követ. Napjainkban sokan követik az Atkins-diétát, amellyel sok fehérjét, sok gyümölcsöt és zöldséget, illetve kevés szénhidrátot fogyasztanak. Divatos még a keto-diéta, ami szintén a szénhidrát szinte teljes kizárását követeli meg, de a paleo is, amelynek köszönhetően úgy étkezhetünk, mint az őseink. A vadászatból, halászatból és gyűjtögetésből „származó” élelmiszerek jöhetnek, a többit ki kell zárnunk! Évek óta hódít a mediterrán diéta is, ami a friss, nem feldolgozott élelmiszereket részesíti előnyben. A tejben és tejtermékekben található kalcium és D-vitamin elengedhetetlen a test egészséges működése szempontjából. A laktózérzékenyek azonban abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mindezt pótolhatják a laktózmentes termékekből, így elkerülhetik az igen veszélyes csontritkulás kialakulását.

Vegetáriánusok

Oda kell figyelniük a B12-vitamin-bevitelükre, ez ugyanis az agy- és a vérsejtek egészségéért felel. A különböző gabonapelyhek nagy mennyiségben tartalmazzák. A fehérjék az emberi test építőkövei: ha húsokkal nem is, akkor lencsével, babbal és szójával lehet bevinni. Számukra is elengedhetetlen a kalciumbevitel, amire a zöld levelesek tökéletesek. A vas pótlása is fontos a vérszegénység elkerülésére – ezt a legtöbb esetben vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel tudják megtenni.

Vegánok

A vegánok eggyel nehezebb helyzetben vannak: ők sem fogyasztanak tejet és tejtermékeket, de a laktózmentes változatokat sem. Hogy elkerüljék a fent említett csontritkulást, a kalciumot pótolhatják olajos magvakkal, brokkolival, káposztával, karalábéval és búzacsírával. Náluk fokozottan fennáll a B12- és D-vitamin-, valamint a vas-, cink-, szelén- és jódhiány veszélye is. Ez okozhat fáradtságot, gyengeséget, az immunrendszer legyengülését, de még vérszegénységet is. A legnagyobb részük pótolható növényekből, de előfordulhat, hogy táplálék-kiegészítőkkel kell bevinniük a szervezetükbe.