Konok Tamás (1930 –2020) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze tiszteletére állított emléktáblát csütörtökön az M5 Művészeti Szalon és a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány a művész ifjú korának otthont adó lakóházán, az Árpád út 14. szám alatt.
Konok Tamás az Árpád út 14. számú ház második emeletén töltötte gyermek és fiatal éveit, 1940-től 1948-ig. Édesapja második világháborús haditudósító volt, a háború után pedig Győr katonai parancsnoka lett.
Konok a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik apostola volt, művészete példaértékű, izgalmas, újszerű, mindig friss, idős korában is meg tudott újulni, mindig kreatívat alkotott. A geometrikus és konstruktív művészet nagy bajnoka volt, ezzel alkotott nagyot mind hazánkban, mind Európában, így lett nemzetközi rangú művész.
„Avantgard, modern, új stílusú táblával emlékezünk a művészre, amellyel a győri innovációt jelenítjük meg, azt akartuk demonstrálni, hogy Győr egy kreatív, innovatív város.” – hangsúlyozta dr. Rechnitzer János műgyűjtő a csütörtök délutáni avatón. Az emléktábla Konok egyik képének alapján született, Horváth Ákos grafikus művész tervezte, az elhelyezése Rosta Csaba építész közreműködéssel valósult meg, a kivitelezést Radek József nyomdász- vállalkozó támogatta.
“Remélem, a Konoki szellemiség sokáig belengi városunkat, ő a modernitásnak igazi bajnoka volt”– fogalmazott a műgyűjtő.
Konok Tamás győri ifjúságát N. Mészáros Júlia művészettörténész, a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány képviselője idézte fel: hét éves volt, amikor az édesapját Győrbe helyezték, a Szent Imre templom melletti iskolában tanult, majd a Bencés gimnáziumba járt, amivel párhuzamosan a konzervatóriumot is elvégezte. Igaz, 1945-ben haditudósító édesapja magával vitte a frontra.
Konok Tamás eredetileg zenész akart lenni, tanult hegedülni, évekig tagja volt a győri filharmonikus zenekarnak is, de végül a festészetben találta meg a hivatását. A Győri Rajzszakkörben készült fel a Képzőművészeti Főiskolai felvételire, ahová fel is vették, mestere Bernáth Aurél volt. Nehezen indult a pályára, a fővárosból vissza kellett jönnie Győrbe, a Textil-gyárban dekorációkat készített.
Aztán elnyerte a Derkovits- ösztöndíjat három évre, ami azzal járt, hogy külföldre mehetett tanulmányútra. Így került Párizsba. 1958- tól Párizsban élt, 1970-1992 között Párizsban és Zürichben, 1995-től Párizsban és Budapesten élt és dolgozott. Győr emblematikus hely volt az életében, azt tervezte, hogy életművét a városnak adományozza, de ez másképp alakult.
A győri múzeum több alkotását is őrzi, Konok Tamás az intézménynek ajánlotta fel több festményét is. Városunkban számos tárlaton szerepelt, többek között az első magyarországi bemutatkozása is itt volt, az akkori Xantus János Múzeumban. Könyvek, filmek születtek életéről, műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint párizsi, New York-i közgyűjtemények őrzik – tájékoztatott N. Mészáros Júlia.
A táblaavatót követően szakmai programmal emlékeztek a szervezők Konok Tamásra.
Galéria: Vig Norbert
TV-s szerkesztők: Földvári Gabriella, Németh Boglárka