A hullaégetőt mutatják be a Vaskakasban, Gálvölgyi János főszereplésével
Merész ötlet, de izgalmas és kalapemelően bátor vállalkozás a győri Vaskakas Bábszínházban felnőtt előadás keretében színpadra állítani Ladislav Fuks: A hullaégető című rémtörténetét.
A győri Vaskakas társulata igazolta már, milyen erős, visszhangos felnőtt bemutatókra képes, gondoljunk csak a Kádár Katára, mely az akkori színházi évad kiemelkedő előadása volt. Az új otthonra talált (a volt Bartók Béla Megyei Művelődési Központ épületében) bábszínház, az Orlai Produkciós Irodával közös vállalkozásban, most a cseh Ladislav Fuks legismertebb művét, A hullaégetőt mutatja be. A könyvből 1968-ban csehszlovák film is született, a címszereplő Rudolf Hrusinszkynek Gálvölgyi János volt a magyar szinkronhangja. A magyar színész többször is próbálkozott azzal, hogy színházat talál a könyv színpadi változatának, ám a darab címe és témája miatt mindenki tartott tőle.
A groteszk rémtörténet főszereplője a prágai Karel Kopfrkingl, „a kispolgár mintapéldánya”. Szereti a családját, s példaadó szorgalommal és precizitással dolgozik a munkahelyén, ami történetesen egy halotthamvasztó. 1938-ban aztán, amikor a németek elfoglalják a Szudéta-vidéket, szinte észrevétlenül lesz meggyőződéses híve és szolgálója a nácizmusnak, magától értetődő természetességgel áldozza fel a hozzá legközelebb állókat is.
Gálvölgyi János lapunknak elmondta, hogy nem akarták a filmet színpadra állítani, a könyvet a színművész felesége, Gálvölgyi Judit alkalmazta színpadra. Sok mellékszálat húzott ki a műből, a cselekmény fősodrára koncentrált. A megmaradó eredeti mondatokat azonban maradéktalanul tiszteletben tartotta.
„Nem szeretem azokat az embereket, akik tisztességtelenségüket az őket körülvevő körülményekre fogják” – fogalmazott lapunknak Gálvölgyi János. Szerinte tisztességes ember soha nem juthat el odáig, mint a hullaégető. Sem a szakmai előmenetel lehetősége, sem az emberi hiúság nem magyarázhatja azt, ha valaki elvakultan hisz bármilyen ordas eszmének, s annak szellemében szörnyeteggé válik. „A ’hullaégetők’ minden korban jelen vannak a társadalomban, bizonyára már akkor is ott voltak a barlangban, amikor a falakra a vadak elejtésének jeleneteit karcolták az ősemberek” – mondta a Kossuth-díjas színművész.
Gálvölgyi János Pelsőczy Rékát kérte fel rendezőnek. Az alkotómunka során derült ki, mennyire hasonlóan gondolkodnak az értékekről, s a darabról is. A rendező révén jutottak el aztán a Vaskakas Bábszínházba. „Mindig csodálattal néztem a bábelőadásokat, Budapesten sokszor hátulról is sikerült meglesnem, hogy miként tudnak személyiségeket ábrázolni az arcukkal meg sem jelenő művészek” – idézte fel korábbi élményeit. Emlékezett arra is, hogy a sokoldalú, neves operett-színész, Rátonyi Róbert – különböző beszélgetésekből, portréműsorokból tudjuk, hogy Gálvölgyi a színészmesterség jó néhány fortélyát tőle tanulta – szintén játszott bábszínházban is. Győrben nem bábjátékot láthatnak majd A hullaégetőre kíváncsi nézők, de a báboknak, bábszínészeknek fontos szerepük lesz a darabban, avatott be bennünket a főszereplő, aki már-már lelkendezve beszélt a Vaskakas Bábszínház társulatáról: „Kivételesen ritkán találkozik az ember ennyire tehetséges, alázatos, ötletgazdag társulattal” – fogalmazott Gálvölgyi János.
A darab hivatalos premierje csütörtökön volt a Vaskakas Bábszínházban, ahol szombaton is láthatják az előadást. Budapesten csak később mutatják be. A darab szereplői: Gálvölgyi János, Schruff Milán, Szúkenyik Tamás, Ujvári Janka, Ragán Edit, Gergely Rozália, Bora Levente. A dramaturg Zöldi Gergely, a látvány Kálmán Eszter munkája. Mozgás: Fejes Kitty, zene: Matisz Flóra Lili, báb: Michac Gábor, Maszk: Juristovszky Sosa, bábkonzulens: Tengely Gábor.
Szerző: H. F.
Fotó: Orosz Sándor