Tovább bővül idén a megyerikumok köre
Négy évvel ezelőtt, 2013-ban hozta létre a megyei közgyűlés a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat. A höveji csipke volt az első, amely hivatalosan is megyerikum lett. Azóta 84 érték szerepel a listán, amely az idén tovább bővül, áprilisban ugyanis újra ülésezik a Megyei Értéktár Bizottság.
Ez az a testület, amely jogosult dönteni arról, hogy mi kerülhet be a megyei értéktárba. Öt politikus és nyolc civil alkotja a tizenhárom fős bizottságot, amelynek elnöke dr. Pető Péter, a megyei közgyűlés alelnöke.
Évente általában kétszer tartunk bizottsági ülést, de volt már olyan év, amikor négyszer is tanácskoztunk, mert annyi volt a javaslat – mondta el érdeklődésünkre Pető Péter, aki hangsúlyozta azt is, konszenzusos döntésre törekszenek, mert ha van konszenzus, azt jelenti, a javaslat olyan értéket képvisel, ami alapján méltó hely illeti meg a megyei értéktárban.
Az elnök kérésünkre elmondta, előfordult már többször, hogy nemet mondott a testület. A javaslat ekkor sem veszik kárba, a Hungarikum törvény alapján ugyanis háromlépcsős az értéktár Magyarországon. A Magyar Értéktár non plus ultráját a hungarikumok jelentik, az értéktárak közepén a megyei értéktárak helyezkednek el, s az egyes települések is létrehozhatták a maguk értéktárait.
Győr-Moson-Sopron megyében jelenleg 58 településen működik helyi értéktár. Ahogy a megyei értéktár esetében, úgy helyben is az adott értéktár bizottság dönt arról, mi kerülhet fel a listára.
Győr-Moson-Sopron megye számos értékkel, népművészeti és kulturális hagyománnyal, épített örökséggel, gasztronómiai nevezetességgel, gyógyvíz- és fürdőkultúrával rendelkezik, amelyek megőrzése feltétlenül indokolt és szükséges. Ezért döntött úgy a megyei közgyűlés, hogy létrehozza a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárat – hangsúlyozza a bizottság elnöke, aki elmondja azt is, a listán szereplő 84 megyei érték valójában sokkal több, mint amit a szám jelez. Példával is illusztrálja az elmondottakat. Sopron történelmi belvárosa és a Tűztorony egy a 84-ből csakúgy, mint Mosonmagyaróvár épített öröksége, holott ezekből akár egy külön lista is összeállítható lenne.
Változatosak a megyei értéktárban szereplő győri vonatkozások is. A fröccs, a kizárólag Győrben készülő Audi TT sportautó, a Győrkőcfesztivál, a Győri Balett, a Szent László-herma, a Könnyező Mária-kép, a győri kékfestők, az Audi ETO KC női kézilabdacsapata éppúgy ott van a listán, mint a győri termál- és gyógyvíz.
Az ételeket a szigetközi ecetes hal, a csornai perec, a lipóti házi parasztkenyér és a kapuvári böllérmáj képviseli, az italokat pedig a pannonhalmi pálinkák.
Fontosnak tartják, hogy az értékek megőrzésébe a fiatalokat is bevonják, ennek jegyében az idén egy vetélkedősorozat indult útjára, amelynek országos döntőjét májusban, a Parlamentben tartják.
A Három vármegye kincsei – Fedezzük fel értékeinket! – Hungarikumok és megyerikumok című vetélkedő megyei döntőjét februárban rendezték. Az eseményen két kategóriában összesen 32 diák mérte össze tudását 4–4 fős csapatokban. Az általános iskolások között a Mihályi Általános Iskola csapata, a középiskolások között pedig a Soproni SZC Idegenforgalmi, Kereskedelmi, Vendéglátó Szakképző Iskolája fiataljai bizonyultak a legjobbnak. Ők képviselhetik a megyét a lakitelki országos elődöntőben, innen a legjobb tizenkét csapat vehet részt az Országházban rendezendő májusi döntőn.
Az általános és középiskolások mellett az egyetemisták felé is nyitunk, együttműködünk a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula karával – fogalmaz Pető Péter. – A marketing tanszék egyetemistáival közösen azon dolgozunk, hogy az egyes települések marketingjébe hogyan lehet beépíteni a megyei és települési értéktárakat.
Végül arról kérdeztem az elnököt, a mostani 84 megyei érték évek múlva mennyivel emelkedhet?
Nem az a cél, hogy dömpingszerűen növeljük a számot, arra törekszünk, hogy ami bekerül az értéktárba, azt az egész megyében magukénak érezzék az emberek – kaptuk a választ.
Koloszár Tamás
Fotó: O. Jakócs Péter