Ma van a magyar-lengyel barátság napja
Egyre szélesebb körben ünneplik meg a magyar - lengyel barátság napját. Kollár János, a győri Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az idei ünnepség előtt Híradónknak elmondta, Győr nagyon sokat tett a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért.
2006-ban, Győrben avatták fel azt a köztéri emlékművet a Bem téren, amely nagyon fontos, szimbolikus állomása lett a két nemzet kapcsolatának.
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg idén a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Az ünnep alkalmából március 24-25-én Lengyelországba látogat Áder János köztársasági elnök. A központi ünnepségeknek a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalski ad otthont.
A nap megtartásának gondolata egy évtizede vetődött fel. Lech Kaczynski akkori lengyel és Sólyom László magyar államfő 2006. március 24-én avatta fel Győrben a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely gyökereivel egymásba kapaszkodó két tölgyfát ábrázol. Hasonló emlékművet avattak fel 2008-ban a dél-lengyelországi Jaroslawban. A két köztársasági elnök aláírta a Győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot is, amely – több szervezet és együttműködő önkormányzat javaslatára – kezdeményezte, hogy március 24-ét nyilvánítsák a magyar-lengyel barátság napjává.
Európában példa nélkül álló módon az Országgyűlés 2007. március 12-én a sok évszázados közös történelemre, a két nép barátságára és együttműködésére tekintettel március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. A lengyel szejm ugyanebből a megfontolásból néhány nappal később, 2007. március 16-i határozatában nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává.
2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében. Első alkalommal, 2007-ben Przemysl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer (a magyar és a lengyel államfő a III. kerületi Katyni mártírok parkjában ekkor avatta fel a katyni mártírok emlékművét), 2011-ben Poznan, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów, Bem József szülővárosa, 2014-ben Eger, 2015-ben Katowice, 2016-ban Budapest volt a barátság nap házigazdája. A tavalyi emléknap alkalmával jelentették be, hogy a magyar főváros és Krakkó testvérvárosi kapcsolatokra lép.
A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A 14. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Nagy Lajos király kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között lengyel király is volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703-ban lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős, Bem József.
1920-ban Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott, 22 millió lövedéket tartalmazó szállítmánnyal segítette a lengyeleket a támadó szovjet-orosz Vörös Hadsereggel szemben, és amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. Az 1956. júniusi lengyelországi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében. 1956. október 23-án Budapesten, a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, a forradalom idején a lengyelek elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. A poznani eseményeknek és a magyar forradalomnak emléket állítva tavaly februárban mindkét ország parlamentje határozatban nyilvánította a magyar-lengyel szolidaritás évének 2016-ot.
A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéki erőknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.
Az idei megemlékezés alkalmával Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egy emléktáblát is felavat, amely a Piotrków Trybunalskiban 1925-ben rendezett nemzetközi légi bemutatón elhunyt Sziklay Jenőnek, az ejtőernyőzés úttörőjének állít emléket.
Fotó: Lengyel Magyar Piłsudski Történelmi Társaság
MTI