A robotizáció lehet a válasz a munkaerőhiányra Győrben is

Ádám és Éva jelképe lett Győrött annak az „új ipari forradalomnak”, mely a digitalizáció és a robottechnika térfoglalásával jár. A város, az egyetem, az Audi és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése, valamint más, helyi kezdeményezések azt mutatják, hogy Győr stratégiai feladatának tartja a modernizációt.

A világcégek élen járnak a digitalizáció alkalmazásában, ha ezt a fejlődést a beszállítók nem követik elég gyorsan, óhatatlanul kiesnek a gyártási láncból – erre figyelmeztetett egy tévéműsorban Monostori László, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) igazgatója. Lepsényi István államtitkár ehhez azt tette hozzá: Magyarországon igen magas a digitális analfabéták száma, a digitális írástudatlanság eléri a negyven százalékot. Lepsényi István három csoportra osztotta a magyar kis- és középvállalkozókat. Az első csoportba azok tartoznak, akiknek a feje fölött meg kell rázni a csengőt, hogy ébredjenek már fel. A második csoport tagjai hallottak ugyan az Ipar 4.0 folyamatairól, de alkalmazni nem tudják őket. Szerencsére vannak olyanok is – ez a harmadik csoport –, akik lépést tartanak a korral.

A héten egy tetőcserépgyártó cég jelentette be, hogy hazánkban elsőként robottechnológiával készít és csomagol idomcserepeket nyártól, amelyhez az egyik vezető iparirobot-előállító, illetve hazai rendszerpartnere szállítja a világszínvonalú berendezéseket. Az előremutató technológiával még jobb lesz a minőség, nő a kapacitás, s erre szükség is van, hiszen a CSOK és a kapcsolódó intézkedések hatására újra beindult a lakáspiac. A vállalat hangsúlyozta: a robottechnológia a munkaerőhiányra is megoldást jelenthet, hiszen a már betanult, jól képzett munkatársakat más munkaterületekre tudják átirányítani.

Győrben a világcégek és azok helyi beszállítói meghatározó szereplői a gazdaságnak, ezért is fontos, hogy az Ipar 4.0 névre keresztelt új ipari forradalomnak a vezető részesei legyünk Magyarországon, s – különösen a multicégek révén – fontos tényezői a világgazdaság bennünket különösen érintő ágazataiban.

Ádám és Éva az ember és robot kooperációjának példája

Ma még különlegesnek számít a magyar iparban az Audi Hungaria Zrt. által „szerződtetett” Ádám és Éva, a két robot, „akik” a járműgyártás szereldéjében dolgoznak együtt a szakemberekkel. Lőre Péter, az Audi kommunikációs igazgatója szerint a versenyképesség megőrzése és a technológiai fejlődés érdekében több projekt is működik a világcégnél az Ipar 4.0 keretében. A hatékony termelési folyamatok elengedhetetlen része a digitalizáció, a robotizáció. Ádám és Éva az ember és a robot kooperációjának példája, fogalmazott Lőre Péter. Hozzátette: az ember és a robot csapatmunkában méri a meghatározott pontokat az Audi A3 Limousine, Cabriolet, valamint a TT Coupé és Roadster modelleken.

Monostori László több alkalommal is példaként említette, hogy a SZTAKI az oktatást és a kutatást is segítő robotrendszert telepít a győri Széchenyi István Egyetemre. Erre a győri önkormányzat, a Széchenyi Egyetem, az Audi Hungaria Zrt., és a SZTAKI járműipari együttműködése keretében kerül sor. Ez azért is fontos, mert Magyarországon nincs elég jól képzett szakember – informatikusból például 20 ezerrel kevesebb dolgozik a szükségesnél –, márpedig nélkülük nincs gyors digitális megújulás.

Az emberek többsége egyébként nemcsak Magyarországon nem készült még fel arra, hogy miként alakítja át életünket a robottechnika és a digitalizáció. A német Fókuszban megszólaltatott közgazdászok szerint szembe kell nézni azzal, hogy az elkövetkező húsz évben minden második állás megszűnik Németországban, az ott dolgozókat a robotok váltják fel.

A jelenleginél lényegesen kisebb lesz a fizikai igénybevétel, de nagyobb szellemi erőfeszítéseket kíván meg a modern gazdaság. Testre szerelhető robotok segítik a munkát, az embernek ezáltal „több keze lesz”, s ez már egyáltalán nem a távoli jövő. Nagyobb hozzáadott értéket követel meg a kor gazdasága és a mindennapi élet.

Győrött a nagyobb vállalkozások megtették az első lépéseket. Horváth Szabolcs, a Borsodi Műhely ügyvezetője és a fémiparban tevékenykedő győri és Győr környéki vállalatok összefogására alakult Professio Klaszter vezetője, a világjelenség érzékelésére elmondta: Németországban a tetőfedő tanulók tananyagában már szerepel a drónok irányítása. A tetőfedők ugyanis a közeljövőben már nem mászkálnak fel létrán a tetőre, hanem az általuk irányított robotok végzik el helyettük a munkát. Mi még nem tartunk itt, de Horváth Szabolcs szerint a gazdaság szereplői tudják: a felkészülést nem lehet halogatni. A Borsodi Műhely stratégiai kérdésnek tekinti a robotizációt. Képzőközpontjukban játszósarkokat alakítanak ki a tanulóknak, így például a gépi forgácsolók játékosan sajátíthatják el a robotkarok irányítását vagy az áramkörök programozását.

Az Ipar 4.0 lesz az érdemi válasz a térségünket különösen jellemző munkaerőhiányra, hangsúlyozta Horváth Szabolcs. Ehhez nem több, hanem más szemlélettel képzett, korszerű tudással rendelkező szakemberekre van szükség. A klaszter a pályaorientációs rendezvényeken külön standot alakít ki az új ipari forradalom megismertetésére, népszerűsítésre.

A városban és a megyében dolgozó kis- és középvállalatok felkészítésében a Győr-Moson-Sopron Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara is kiemelkedő szerepet vállal. Pintér-Péntek Imre megyei kamarai elnök a Vállalkozz digitálisan! című projekt információs napján arra figyelmeztetett: az ipar, de a mindennapi élet is élethosszig tartó tanulást igényel az emberektől.

H. F.