Hetvenhárom éve bombázták rommá Győrt

Fekete nap Győr történelmében 1944. április 13. A szövetséges légierő gépei 15 perc alatt 386 tonna bombát dobtak le, a fő célpont a német repülőket összeszerelő Vagongyár volt.

Bana József, a győri levéltár igazgatója a korabeli források alapján elevenítette fel lapunknak a bombázás napját. Az áldozatok száma az anyakönyvvezető jelentése szerint 428 volt, de voltak olyan halottak is, akiknek csak egyes csonkjai (láb, fej, karrész, fél koponya) maradtak meg. Ezeket közös ládában temették el. Ugyancsak hiányoztak azoknak az adatai, akik teljesen porrá égtek, akiket nem tudtak kiásni a romok közül, vagy akiket a légnyomás a Dunába sodort. Az április 13-i légitámadás végleges embervesztesége 532, a sebesültek száma 1132 volt.

Az is kiderült, hogy a bombázás okozta pánik és félelem hatására ezrek hagyták el Győrt. 700 család más megyébe, míg 3084 család a megye területére költözött. Április 14-én a város határában Gönyűig, a budapesti és a szentiváni út mentén tömegesen több ezer ember táborozott a szabad ég alatt, és nem voltak hajlandók visszaköltözni a városba.

Jelentős károkat okozott a légitámadás az épületekben is – sorolta Bana József. – Leégett a gyárvárosi és súlyosan megsérült a révfalui templom. A Vagongyár 80, a Szeszgyár Budai úti telepe 100, a Gázművek 90, a Vegyiművek 100, a Cardo Bútorgyár telepe 60 százalékos kárt szenvedett, és 90 százalékban megsemmisült a Villamos Művek kapcsolóállomása is. Az első számú célpontot, a Vagongyárat 113 millió pengő kár érte. A repülőtéren álló, hat Messerschmitt 109-es repülőt szétbombázták. A gyár területén 214 volt a halott, 158-an sebesültek meg és 40-en tűntek el – elevenítette fel a történéseket a levéltár igazgatója, és felidézett egy részletet Győr mérnöki hivatalának jelentéséből is: „Április 13-án 11 óra 17 perckor szólaltak meg a riadót jelző szirénák. 11 óra 50 perckor ellenséges bombázó gépek jelentek meg a város felett és három hullámban 12 óra 5 percig szórták a romboló és gyújtóbombákat a városra. A riadót 13 óra 20 perckor oldották fel.”

Csenár Imre, a Győri Hagyományőrző Egyesület elnöke lapunknak elmondta, az április 13-i bombázás az első és egyben a legsúlyosabb volt, Győrnek további 23 légitámadást kellett elszenvednie. Győr a romvárosok sorrendjében országosan a negyedik helyre került.

Csenár Imre még ma is megrémül, ha meghallja a sziréna hangját, mert tudja, hogy mi következett akkor. 14 évesen látta a repülőket, látta a bombákat, ma is őriz egy bombaszilánkot. Leventeként már felkészítették a légitámadásokra, de amit akkor átélt, arra nem, ezért is tartja fontosnak, hogy a mai győri fiatalok is megismerjék a város történelmének e fekete napját.

Földvári Gabriella

Fotó: Régi Győr