Szent László-lángok világítják be a Kárpát-medencét

Győrben készült az a Szent László-láng ereklyetartó, amely a következő hónapokban bejárja a Kárpát-medencét, szimbolizálva a magyarság, a nemzetek egybetartozását.

Lebó Ferenc győri szobrászművész készítette el a Szent László év tiszteletre a láng-ereklyetartót a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, az országos lengyel önkormányzat támogatásával.

A győri lengyel nemzetiségi önkormányzat tagjai, valamint  Dr. Sutarski Konrád és Lebó Ferenc

Az ereklyetartó május 30-án, a Vatikánban pápai áldásban részesül, majd július 17-én, a magyarországi lengyelek központi ünnepén, a budapesti Szent István-bazilikában lobban fel a láng. Kollár János, a győri lengyel nemzetiségi önkormányzat elnökének reményei szerint a lángot először abba az öt városba viszik el, amely Szent Lászlóhoz köthető, így szülőhelyére, a lengyelországi Krakkóba, halálának helyszínére, a szlovákiai Nyitrára, nyughelyére, a romániai Nagyváradra, az első székesegyház alapításának, építésének helyszínére, a horvátországi Zágrábba, valamint városunkba, ahol hermáját őrzik. A városok továbbadják a lángot több településnek, így sok-sok kicsi Szent László-láng világítja majd be a Kárpát-medencét.

Dr. Sutarski Konrád, a magyarországi lengyelek korelnöke

Dr. Sutarski Konrád, a magyarországi lengyelek korelnöke emlékeztetett rá, ezeréves barátság fűzi a lengyeleket a magyarokhoz, és ennek a barátságnak Szent László a legjobb példája. A hazánkban élő lengyelek 1995-ben alapították meg önkormányzatukat, és akkor hoztak döntést arról is, hogy védőszentjüknek Szent Lászlót választják, valamint róla nevezték el a lengyelek legrangosabb díját, melyet évente László-nap környéken adnak át.

A Szent László-láng ereklyetartó

Lebó Ferenc szobrászművész elmondta, a 120 cm-es alkotás mahagóni fából készült, bronz és sárgaréz plakettekkel, amelyek Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Látható rajtuk a győri herma, mint a legautentikusabb Szent László ábrázolás, egy jelenet a nagyváradi székesegyház építéséről, amikor a király felügyeli a munkálatokat. A harmadik kép a Kárpát-medencei román kori templomokban elterjedt ábrázolást idézi, ahol Szent László küzdelmét láthatjuk a kunnal.

A művész életében jelentős helyet foglal el a Szent László téma, nevéhez több ilyen alkotás köthető, a pénzérmétől a köztéri szobrokon át az ereklyetartóig,

Földvári Gabriella

Fotó: Marcali Gábor