A pünkösd a húsvét utáni 50. napon kezdődő, kétnapos keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelét és ezzel együtt az egyház megalapítását ünnepeljük.

A keresztény mitológia szerint Jézus halálát követően a lelke ezen a napon szállt le az égből Szentlélek formájában, majd szélvihart kavarva kiáradt az apostolokra, és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, aminek köszönhetően minden embernek el tudták mondani, mi történt Krisztussal valójában. A keresztények időszámításunk szerint 305-től ünneplik az egyház születésnapját, ilyenkor ünnepi miséket és istentiszteleteket tartanak a hívőknek. A nem vallásosok számára a pünkösd a nyár közeledtét, a természet megünneplését jelenti, a családi, a baráti találkozók, a pihenés ideje.

A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke, a Kisalföldön általában ilyenkor kalácsot is sütöttek – tudtuk meg Városi T. Ágnes muzeológustól. A korábbi pünkösdi szokásokról szólva a szakember elmondta, Újkérről a borzakirály-járás volt a divat, melynek során hat-nyolc 10–14 év közötti fiú összeállt, egyiküket beöltöztették borzakirálynak, a ruháját szalmacsomókkal tömték ki, az arcát bebugyolálták, s bodzaágakkal (innen a „borza” kifejezés) is teletűzdelték az öltözékét. Társai házról házra kísérték, ahova betértek, ott táncoltatták, miközben vesszővel ütötték a hátát. Ezért tojást vagy pénzt kaptak a háziaktól. A lányok a fiúktól külön csoportban járták be a falut, a pünkösdi királynét kísérve. Kisbaráton például az 5–14 éves lányok fehér ünneplőbe felöltözve, fejükön koszorúval vonultak végig a falun. Elöl három pár „angyal” ment kezükben pünkösdi rózsával és zsebkendővel. Mögöttük egy lány koronát vitt, ketten pedig szalagot. Mögöttük még két nagyobb lány, majd a legkisebbek, egy közülük fehér kendővel leterítve. Vallásos énekük végén a kis királynét társai háromszor magasra emelték s jókívánságot mondtak a háziaknak: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Énekükért általában kalácsot, süteményt, újabban pénzt kaptak.

Magyarországon a pünkösdhétfő 1993 óta piros betűs munkaszüneti nap.

Nyitókép: Németh Imre felvétele, Gyalóka (Sopron m.) 1965.08. Törökbasajárás.