Régóta téma volt már, hogy költözik az ETO Park Piac, az új helyszín pedig az Audi Aréna murvás parkolója lesz. Az első nap épp pünkösdvasárnapra esett, s már most sokan voltak kíváncsiak, milyen is az új, immár Aréna Piac néven futó kirakodóvásár. A Győr+ is ott volt a debütáláson.
Nem önszántából költözött el a piac az ETO Parkból, de ha már így esett, az önkormányzat és Zsolnai Antal, a piacot üzemeltető Boiade Kft. ügyvezető igazgatója minden erővel azon volt, hogy a legmegfelelőbb helyszínt megtalálja és tovább éljen a győriek legkedveltebb „lomis piaca.”
Az Audi Aréna murvás parkolója épp elég nagy terület ahhoz, hogy minden árus, aki szeretett volna átjönni az új helyszínre, megtehesse. Az elbeszélések alapján a nyitónap korán indult, sokan már hajnali 4-kor kint voltak, hogy elfoglalhassák a területet. Kis kavarodás, félreértések, fennakadások, összeszólalkozások voltak az elején, de hát melyik kezdet nem nehéz: nem csak a vevőknek, az árusoknak is meg kell szokni az új helyzetet. Sokan a parkolás miatt is türelmetlenkedtek, de a Piac Rendészek készségesen segítettek ott, ahol káosz alakult ki. Többen is megerősítették: kellett a türelem mindenki részéről és még kelleni is fog.
Fél 8 körül mi ebből semmit sem tapasztaltunk, messziről csak a sátorrengeteget láttuk, s hogy egyre többen tartanak a piactér felé. Az már az elején látszott: mivel sehol egy fa, sehol egy árnyék, aki nem bírja a meleget, készüljön fel. Szalmakalap, lenge, szellős öltözet és víz, amit tanácsolni tudunk. A fehér murva bár vakít egy kicsit a tűző napsütésben, de egyáltalán nem zavaró, nincsenek gödrök, s felázva is csak egy kis szakaszon volt. Tehát aki az aljzattól tartott egy kicsit, azt vásárlói szemmel ne tartsa vissza, hogy nem betonos a placc. Maximum nem ajánlott mezítláb papucsban érkezni.
Az árusok tekintetében persze a helyzet más: az asztalokat, sátrakat, fogasokat egy kicsit nehezebb felállítani a murván, de a legtöbbjük véleménye az, bele kell szokni, most van az első alkalom. A nap amire a legtöbben panaszkodtak, főleg azok, akiknek az ETO Parkban árnyékos hely jutott. Az egyöntetű vélemény volt, hogy a fejük felé sátrat vagy napernyőt mindenkinek be kell szereznie. Nem csak az áru védelme, hanem saját maguk miatt is.
„Maradni kellett volna ott, szerintem az áruháznak is jól jött volna ez a tömeg!” – mutatott körbe egy árus, s tényleg hömpölygött a tömeg a sorban. „Nem akarták megoldani, ez lett a vége! De ez van, meg kell szoknia mindenkinek, de jó véleményt nem nagyon fogsz hallani!” – búcsúzott, mert jöttek a vevők. Azért mi tovább nézelődtünk, és találkoztunk is ismerősökkel. Rutinosabbak lehetnek, a férfin baseball sapka, a hölgyön szalmakalap volt. „Mi az ETO Parkhoz is kimentünk szinte mindig, ide is ki fogunk. Kicsit arrébb van, kicsit jobban süt a nap, meg még nem tudjuk, ki és mi hol van, de megkeressük, ami minket érdekel” – táskájukban pedig már ott volt a friss leveszöldség, büdöske-palánta és illatos eper is.
A turis jelleg egyébként megmaradt, bár azt már a korábbi helyen is többen mondták, hogy egyre több az új termékeket kínáló árus is. Mindenesetre mi találtunk három CD-t is, egyenként 200 forintos darabáron, szóval a sikerélményt mára kipipáltuk.
„Mindenki morog, mint a bolhás kutya!” – kaptunk el egy mondatot egy bácsitól, aki azt taglalta egy könyvet lapozgatva, hogy a magyarok szeretnek mindenért panaszkodni, de majd csak nézze meg mindenki, milyen tömeg lesz 10 óra magasságában. „Olyan ez, mint egy válás. Az új asszonyt is meg kell szokni!” – zárta, nyilván arra utalva, hogy az ETO Park hosszú-hosszú évekig adott otthon a piacnak.
„Na végre, megvagytok!” – ezt már az egyik füstölt húsos pultnál hallottuk és jó volt látni, hogy árus és vevő összemosolyog. Kellenek ezek az egymásra találások, mert tényleg most van az első nap, amikor még mindenki keresi a helyét. Viszont innentől ezek is fixek lesznek, tehát jövő héten senkinek sem kell már vadásznia a megszokott kedvenceit.
Egyébként tényleg minden megkapható, ami kapható volt a másik helyen, s valahogy jobban egy helyen van. Szűkebbnek tűnik a placc, de a piac egésze valahogy mégis tágasabbnak hat. Persze ez szubjektív vélemény, valakik ott a helyszínen sem értettek ezzel egyet. „Ott jobb helyünk volt, és olcsóbb is. Itt most mindent süt a nap, pakolásznunk kell arrébb mindent…” – hangzott el egy vélemény.
„Én biztos nem jövök ki többet, nem jó a hely és drágább is lett minden!” – csattant fel mögöttünk egy női hang, amire máris jött a kontra a sétatársától: „Te hülye vagy! Az angol muskátli is csak 350 forint, hol kapod meg ennyiért?!” – a folytatást persze már nem hallottuk, de itt is megoszlott a vélemény.
Kisgyermekes családok várták, hogy elkészüljön a ropogós lángos, sokan itták a megszokott kávét a megszokott mosolygós árustól és fogyott rendesen a sültkolbász, ahogy a palackos üdítők is. Piac hangulat volt, vásári sokaság, egyelőre még elég sok morgással.
„Ez az első nap az új helyen, mindenkinek meg kell szoknia!” – mondta el érdeklődésünkre Zsolnai Antal, akit mi inkább mostantól piacfőnöknek hívunk, így egyszerűbb. „Nagyon korán itt voltunk már, hogy mindenki megtalálja a helyét. Ha egy kis kavarodással is, de mindenkinek lett placc. Új a helyszín, a parkolás, és szinte minden. Köszönjük és kérjük mindenki türelmét a jövőben is! Mi azon vagyunk, hogy itt is ugyanolyan jól érezze majd magát mindenki, mint a régi helyen.„ – zárta Zsolnai Antal, aki már sietett is tovább, hiszen ezer a teendő.
Lassan mi is a távozást fontolgattuk fél 10 fele, mert már őrjítően sütött a nap, de aki nem bírja a meleget, annak erről szól a nyár. Azért még vettük egy kis savmentes paprikát, mert az mindenhol kincs, kézműves sajtot és ropogós tepertőt, mert már alig kapni valahol finomat ebből a régi, egyszerű, nagyon finom és mára már nagyon drága disznóságból. Ám legalább itt kapni, s a mosolyt mi is megkaptuk a kedvenc hentestől.
A kocsi fellé ballagva egyre több ember jött szembe, mind a piacra igyekeztek, arra más nincs. Szóval hiába a morgás, a felháborodás, az emberek szeretik ez a piacot és eljönnek az új helyre is. Jó, tudjuk, nagyon nincs mit tenni, ha valaki dacból otthon marad, magával szúr ki leginkább. Mert piacozni élmény, találkozási pont és kellemes időtöltés. Ha bírjuk a meleget és figyelünk a folyadék utánpótlásra. Meg kell szokni az új helyet, tanulni a piac új rendjét, de első alkalomnak nem volt ez rossz, sőt.
S amikor belülve az autóban felcsendült a 200 forintért vásárolt Nena CD-ről a Nur geträumt, az egyikünk már tudta, hogy vissza fog térni még ide. Persze a másikunk is, csak külön kocsival, amibe megkeresi majd a saját zenéjét az Aréna piacon, a murvás parkolóban…
Galéria: Vig Norbert
TV-s szerkesztő: Kárpát Zsolt