Győri hős előtt tisztelegnek az ősbemutatóval
A győri hős, Ferdinánd Hardegg kapitány története ismerős lehet „a bűn pincéjéből”, csaknem egy évtizede ugyanis minden évben felelevenítik a városi levéltár pincéjében a vár feladásának körülményeit a Győri Nemzeti Színház stúdiósai Kszel Attila vezetésével. A rendező most egy mesét álmodott a történelem mellé, a Szemben a nappal című zsoldosmesét szombattól láthatják a nézők a Kisfaludy Teremben.
Odavagyok a történelemért, különösen a középkort szeretem. Amikor a győri levéltárban megtaláltam ezt a különös történetet, mindent felkutattam, ami csak elérhető Ferdinánd Hardeggel kapcsolatban – kezdett bele Kszel Attila, a darab írója és rendezője, miként fogalmazódott meg az ötlet, hogy először sétálószínház keretében bemutassa, mi is történt a 16. század végén városunkban. Hardeggről ugyanis úgy tartja az emlékezet, hogy árulóként átadta a győri várat az ellenségnek.
Győr török kézre kerülése a tizenöt éves háború egyik legmegdöbbentőbb eseményének számít. 1594-ben járunk, itt kezdődik a története?
Szeptember végén foglalták el a várost. Mi Győr eleste után kapcsolódunk be, amikor Hardegg várkapitány a bécsi fogságából levelet ír a pápának, független katonai vizsgálatot kér a becsületéért. Vállalja a halált, mint esküszegő, mert átadta a várat, de mint áruló, nem. A becsületéért harcol, tudja, hogy meg fog halni, de be akarja bizonyítani, hogy olyan körülményeket teremtett egy katonai hiba, hogy nem cselekedhetett másként.
Azt is lehet olvasni, hogy a vár sikeres védelme egyértelműen a felmentő sereg megérkezésén múlott. Mi történt valójában?
I. Rudolf császár kijelölte az örökösét, és azt akarta, hogy legyen mögötte némi katonai tapasztalat. Ezért adott Mátyás főhercegnek egy jól felszerelt hadsereget, hogy foglalja vissza Esztergomot a töröktől. Amikor ezt a törökök megtudták, elindítottak egy százezer fős felmentő sereget, aminek hírét vette a főherceg, és visszavonult Győrig. Ezután a törökök elfoglalták Tatát, Komáromot, majd körbezárták volna Győrt, de nem tudták, mert a révfalui oldalon ott állomásozott a jól felszerelt keresztény sereg, védte a túlpartot. Úgy tűnt, amíg tartani tudják Révfalut, addig arról az oldalról az utánpótlást be lehet vinni a várba. És mivel Európa egyik legjobb vára volt a győri, így akár egy-két évig is fel lehetett volna tartani az ostromhelyzetet. Csakhogy Mátyás főherceget anélkül, hogy egyetlen vesszőt kilövetett volna, a törökök a folyón átkelve elzavarták, a serege egészen Mosonmagyaróvárig futott. Ezután a törökök körbezárták a várat, amit Hardegg még 21 napig védett ezer emberrel, de végül kénytelen volt feladni, mert az ellenség elfoglalta a bástyákat és befordította az ágyúkat a város felé. Azt mondták, ha nem adja át a várat, akkor, ahogyan Győrt száz évvel azelőtt porig égették, úgy azt megteszik újra. Hardegg tudta, hogy az osztrák katonai szabályzat értelmében a várat átadó kapitány jobb kezét levágják, aztán lefejezik, de a városlakók életéért vállalta a halált. Ne felejtsük el, Habsburg császárunk volt, és a történelmet a győztesek írják. Viszont ennyi idő távlatából tisztán kimondható a feljegyzésekből, hogy az osztrák császár egyik legjobb kapitánya Hardegg volt. Mégis feláldozták, árulónak titulálták, ami azzal jár, hogy felkötik a piactéren, mint egy köztörvényes bűnözőt, megfosztják a nemességétől. A családja miatt harcolt a becsületéért az utolsó pillanatig.
Hány éves kortól ajánlja az ifjúsági darabot?
Az is megfogott a történetben, hogy egy ilyen bonyolultnak tűnő történelmi helyzetet el lehet-e mondani a gyerekeknek érthetően. 8-10 évesek már tudni fogják, mit szeretnénk mondani: ez az ember a város hőse, ha ő akkor úgy dönt, hogy tovább harcol, Győrt megsemmisítik. Ezzel az előadással az ő emléke előtt tisztelgünk.
Zoljánszky Alexandra
Fotó: Fehér Alexandra