A nyíltvízi úszóidény közepén egymást érik azok a versenyek, amelyeken Patkás Tamás „Tomi Rocky” is elindul, és paraúszóként az ép sportolókkal együtt tempózik. Valamennyi erőpróba fontos állomása annak a felkészülésnek, aminek a végén a nagy cél lebeg: Tomi ott lesz augusztusban az Egyesült Államokban az Alcatraz-úszáson.

A világ egyik legismertebb extrém úszóversenyén mindössze három kilométert kell megtenni, ami uszodában Rockynak könnyed feladat. A nyílt víz, főleg ez a terep azonban más.

„Kemény dió lesz ez az öböl, amatőröknek nem ajánlják, mert másfél órát kell kibírni a tizenöt-tizenhat fokban és durva áramlatok várnak. Porecben van Horvátországban hasonló verseny, mostanában ott is tudtunk készülni, a hideg víz miatt pedig hegyi tavakban is edzünk. Az Alcatraz-úszás legendájához hozzá tartozik, hogy cápák is vannak a környéken, de szerencsére ilyen támadás még nem történt. Van cápariasztó, bár az amerikaiak azt mondták biztatásképpen, hogy a fehér cápát az nem igazán zavarja” – mesélt Patkás Tamás a rá váró megpróbáltatásokról.

A Győri Úszó SE és a GYAC paraúszója, valamint edzője, Rajos István augusztus 23-án utaznak ki San Franciscóba, ahol tíz napjuk lesz az edzésekre a rajt előtt. Addig sem pihennek, szinte minden hétre jut komoly megmérettetés.

„Nemrég Szlovákiában indultam egy 24 órás versenyen, ahol az ennyi idő alatt megtett táv számított. Én vadászok a különleges versenyekre, így találtam meg ezt is. Az első etapot úgy gondoltuk ki, hogy teperek, amennyit bírok, az 10 kilométer volt, és a pihenő után ehhez tettem még hozzá hatot. Így megelőztem jó néhány ép úszót az összeredményemmel, a középmezőnyben végeztem.

Rengeteg verseny van, de a legfontosabb, a legnagyobb durranás az tényleg az Alcatraz lesz”

– mondta a győri paraúszó, akinek a felkészülését Rajos István edző segíti. A páros hosszú idő alatt együtt eljutott oda, hogy az addig mellen úszó Tomi egyre jobb lett gyorsúszásban, és ma már csak ebben az úszásnemben versenyez.

„Amióta gyorsban úszom, olyan lettem, mint a rakéta, nincs időm gondolkodni. Mellúszásban csak belőttem a célt, amikor már a közelében jártam, és pontosan tudtam, mikor érek oda, közben a nutellás palacsintára gondoltam. Gyorsban előfordult olyan, hogy mire felnéztem, lefejeltem a stéget. Nem szabad San Franciscóban sem túl lassúnak lennem, rengeteget edzettem, remélem, a célba érkezés után loboghat majd a magyar zászló, rajta a Győr felirattal.”