Pintér Balázs híres győri vendéglátós család sarja. Édesapjáék még a Csákány családtól vették át a Zöldfa étterem üzemeltetését. A Nádorvárosért díjjal kitüntetett szakembert gyermekkoráról, szakmai ars poeticájáról és híres törzsvendégekről is kérdeztük.

Mik az első emlékei a környékről?

Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen vendéglátós családba születtem. A Zöldfa étterem mögött laktunk a Kálvária utcában, ahol édesapám az 1966-os nyitástól kezdve dolgozott. Tanítás után mindennap itt ebédeltem kisiskolásként, és fantasztikus szakembereket láthattam dolgozni. Nem csoda, hogy hamar belém ivódott a szakma szeretete. Közben persze éltük az akkori gyerekek boldog, mobiltelefonok nélküli életét. Csodás időszak volt.

Eldöntött tény volt, hogy vendéglátós lesz?

A szüleim részéről ez sosem volt elvárás, de én tudtam, hogy az akarok lenni. Végigjártam a ranglétrát: poharat mostam, göngyöleget pakoltam, a Krúdyban elvégeztem a vendéglátós iskolát, később üzletvezetői képesítést szereztem. 2002-ben kimentem egy luxushajóra dolgozni, ezután két év írországi munka következett pincérként és étteremvezetőként. 2008-ban hazajöttem és a húgommal, Anitával átvettük édesapánktól az éttermet. 2010-ben megvásároltuk, majd lépésről lépésre, faltól falig felújítottuk a vendégteret, a konyhát és a kerthelyiséget is.

Legendás törzsvendégei voltak a helynek.

A Mágusnak, Verebes Józsefnek a levesben főtt marhahús volt a kedvence, amelyet hétvégente ma is mustárral, tormával és kenyérrel szolgálunk fel. Sokan kérték és még ma is keresik a rántott lábat, a böllérmájat, és mindig is híres volt a Zöldfa házi rétese. Az igazi nyújtott házi rétest a mai napig az édesanyám készíti el nagy-nagy odafigyeléssel és szeretettel. Tizenöt éve működik a bridzsklubunk, ahova Budapestről, Szombathelyről és Tatabányáról is érkeznek a vendégek, és az egész év során nagyon sok rendezvényünk van.

Komoly hagyományai vannak az étteremnek, de számomra ugyanilyen fontos, hogy a legújabb trendek irányába is nyitottak legyünk, minőségi alapanyagokkal dolgozzunk és folyamatosan fejlődjünk. Ezért kerültek be a kínálatba a mai kornak megfelelő konyhatechnológiával készülő, modern ételek.

Az elmúlt évben Nádorvárosért díjat vehetett át.

Amiért köszönetet szeretnék mondani a családomnak és minden egyes kollégámnak, hiszen együtt dolgozunk a vendégek elégedettségéért, mindenki részese tehát a sikernek. Huszonnégy embernek adunk munkát, akikkel hosszú távon számolunk. Éppen ezért alakítottunk ki családcentrikus nyitvatartást és indítottunk el már hosszú évekkel ezelőtt egy komoly szakmai utánpótlásnevelési programot.

Hol lesz tíz év múlva?

Negyvenhat éves vagyok, öt-tíz év múlva jó volna már klasszikus ételemben vett tulajdonosnak lenni, vagyis átadni az étterem vezetését egy felkészült, tehetséges fiatalnak. A húgomnak kettő – Dávid és Annadóra –, nekem szintén kettő – Hanna és Gergő – gyermekem és egy nevelt fiam van, Joci. Meglátjuk, ők látnak-e ebben fantáziát. Egy dolog biztos: ahogy a szüleink, úgy mi sem fogunk semmit sem erőltetni. A legfontosabb, hogy itt, Nádorvárosban továbbra is a helyi közösség részesei legyünk és továbbvigyük az étterem 1966 óta íródó történetét.