A szeptember 30-án nyíló II. Győri Klíma Expo támogatói között ott találjuk a Kisalföldi Erdőgazdaságot is. Limp Tiborral, a társaság igazgatójával beszélgettünk.

Mekkora területen találunk erdőket a város közvetlen közelében?

Győr közigazgatási területén belül 1000 hektárnyi erdő tartozik hozzánk. Ezen kívül még a Vízügy kezelésében, illetve magántulajdonban is vannak kisebb-nagyobb területek. Mivel folyók szabdalta, sík területről van szó, ezek jellemzően ártéri, illetve ahhoz kötődő lágy lombos erdők. Jellemző fafajai a nemes nyár és a fűz. Emellett az erdészek munkájának köszönhetően találunk kemény lombos erdőket, melyek jó része tölgyfából áll. Az elöregedett nyárfákat cseréltük le, így ezek még kimondottan fiatal, harminc év alatti erdők.

Győr legnagyobb erdeje a Püspökerdő, kb. 250 hektáron terül el. Itt a nyárfákat próbáljuk kiváltani hosszabb élettartamú fákkal, erre leginkább a kocsányos tölgy alkalmas.

Miért nem vegyes erdőben gondolkodnak?

A tölgy nagyon lassan fejlődik. Ha mellé ültetünk más fajtákat, kőrist, szilt vagy juhart, akkor látványosan fölébe nőnek és gyakorlatilag elnyomják. Így tehát a tölgyest mással elegyíteni csak húsz-harminc évvel a telepítése után érdemes, különböző árnyéktűrő fafajokkal. A tölgy koronáján át beszűrődik annyi fény, amennyi ezek fejlődéséhez kell. Az erdő állományszerkezete akkor stabil, esztétikus és értékes ökológiailag, ha több szintű. Az az ideális, ha van benne cserjeszint, alsó, középső, illetve felső koronaszint. Ilyen erdőket szeretnénk létrehozni. Két dolog kell hozzá, szándék és idő. A szándék megvan, most türelmet kérünk, mert az erdőgazdálkodás nem úgy működik, mint a mezőgazdaság: télen eldöntöm, mit szeretnék, tavasszal elvetem és nyáron ott a kész növény, s következő évben, akár mással is próbálkozhatok. Ezzel ellentétben, ha egy szép tölgyest szeretnénk, arra bizony úgy ötven-hatvan évet kell várni.

Hogyan viszonyulnak az emberek az erdőhöz?

Általában azt várják az erdőtől, hogy érintetlen legyen, sétálni, piknikezni, sportolni lehessen benne, ne legyen baleset- és életveszélyes, de ne is vágjunk ki semmit. Sokszor érzelmileg kötődnek egy-egy területhez és traumaként éri őket az esetleges változtatás. Ez egy önző hozzáállás, hiszen az unokájától veszi el azt az élményt, amihez ő most ragaszkodik.

Változott-e az erdőjárók viselkedése?

A látogatók túlnyomó része azért megy ki, mert jól érzi magát és szereti az erdőt. Aki pedig szereti, az nem bántja, nem rongálja, nem zavarja. Sajnos egy szűk réteg viszont pont ellenkezőleg viselkedik, szeméthegyeket hagy maga után, cross motorozik és még sorolhatnám.

A klímaváltozás milyen hatással van az erdőkre?

Az éghajlatunk egyre szárazabb lesz, gyakoribbá válnak a szélsőségek, amit az erdők is megsínylenek. A rosszabb vízgazdálkodású, gyengébb talajoknál jelentkezik leggyorsabban a probléma. Lelassul a növekedés, kevesebb levél lesz a koronán, száraz ágak jelennek meg, hamarabb kezdődik a lombhullás.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. miért támogatja II. Győri Klíma Expo-t?

Az embereknek nagyon kevés az információja az erdőgazdálkodásról, arról, hogy mit miért kell csinálni. Ráadásul legtöbbször olyan forrásból tájékozódnak, ami nem a tényeken alapszik. Azért örülünk a zöld fesztiválnak, mert reményeink szerint sokan eljönnek és bemutató anyagainkkal, valamint a szakembereinkkel történő személyes beszélgetések által hiteles információkat adhatunk arról, hogy valójában mivel foglalkozunk.