Az Ergényi-lakótelep kialakulásáról és Bácsa természetes és teremtett értékeiről tudhattunk meg részleteket Teke Andrástól és dr. Ferenczi Zoltántól a Kisfaludy Károly Könyvtárban a napokban rendezett, Életünk utcái, terei című helytörténeti előadás-sorozatban.
Valószínűleg félreértésből, elhallásból, a helybeliek beszédéből adódott az Ergényi-lakótelep elnevezés – mondta Teke András. Nyomozásai során ugyanis kiderítette, hogy Ergényi nevű emberek a 19. század közepén csak Erdélyben és a Délvidéken éltek. Élt viszont egy Zergényi József nevű győri kalaposmester, aki Bácsán úgynevezett bebíró közbirtokos volt, nemzetőrként, evangélikus presbiterként, ipartestületi választmányi tagként volt ismert, jótékonykodott és céhládát adományozott a múzeumnak. Közéleti tevékenysége miatt az 1930-as évek végén utcát neveztek el róla: az Ergényi utcát.
A Dinnyés utca kiépítése
A lakótelep kialakulásáról Teke András elmondta, az 1960-ban készült településfejlesztési tervben 380 házzal számoltak, majd Bácsa Győrhöz csatolását követően 1966-ban már 500 lakásról szólt a terv. A telep építése 1984-ben kezdődött, mára 371 ház épült fel 15 utcában. A lakosság számát pontosan nem lehet tudni, de 1100 és 1300 közöttire becsülik, ugyanannyira, mint Bácsáét. A népsűrűség egyforma, viszont az Ergényi-lakótelepen kisebbek a telkek, az eredetileg tervezett 20 méteres utcafront helyett, csak 15-16 méteresek lettek – sorolta az érdekességet az előadó.
A templom előtti téren felállított emlékszobor avatása
Bácsa tájegységeit, egyedi értékeit, történetét mutatta be dr. Ferenczi Zoltán, aki elmondta, hogy Bácsát 1966. október elsején csatolták közigazgatásilag Győrhöz. Az esemény 40. évfordulójára Lebó Ferenc készített a városrész történetét megörökítő szobrot, amit a Szent István király templom előtti téren állítottak fel. A műemléken történelmi események dátumai és helynevek szerepelnek, a bronzplakettek pedig Ferenczi Zoltán helytörténeti kutatásai alapján a nevezetes bácsai (elpusztult) épületeket és jelképeket ábrázolják.
A Szent Vid-emlékhely és pihenőhely
Az előadó szólt a Szitásdomb fűvészkertről, melyet a Zölderő Egyesület álmodott meg. A 7,6 hektáros területen védett homoki növénytársulások, az 1954-es árvíz pusztítását bemutató tablók láthatók és itt rendezik meg évente a Madarak és fák napja programjait. A terület bejárható, kutatható, kérésre pedig vezetett sétát is tartanak.
Ferenczi Zoltán felhívta a figyelmet az egykori Szent Vid település helyén kialakított Szent Vid- emlékhelyre is, amely az emlékezés mellett ökoturisztikai tájékoztató és pihenőhely is egyben.
Szerző: Földvári Gabriella
Fotó: Teke András, Ferenczy Zoltán