A magyar kriminalisztika sajnos bőven tartogat olyan bűneseteket, amelyek bár sok-sok évvel, vagy éppen évtizeddel ezelőtt történtek, ám egyszerűen nem feledhetők. S nem is szabad őket hagyni a múlt homályába veszni. Dulai Péter Gyilkosság a panel tetején című könyvét mutatja be, október 14-én este 7-kor Győrben.
Dulai Péter szaktekintélynek számít a bűnügyi újságírásban, tapasztalt szerkesztője és szerzője a témának. Egyébként nem csak kiváló tollú író, hanem tanult kriminalista is. Tudása tehát megkérdőjelezhetetlen, s bármennyire is fura a megfogalmazás, szívügyének tekinti, hogy megmutassa a múltban történt borzalmas emberöléseket. A nevéhez fűződik a majd 20 ezer követővel bíró Élet elleni bűncselekmények nevű Facebook oldal és a 2021-ben jelent meg a Gyilkosság a panel tetején című kötete, amely tíz kegyetlen és megdöbbentő emberölést ismertet meg az olvasóval a Kádár-korszakból, a maguk megrázó pontosságával és tényszerűségével.
A szerző október 14-én, pénteken 19 órakor a Menházban beszél majd többek között a könyvéről, magáról és a természetesen a gyilkosságokról is. Meghívott vendégként jelen lesz Vidákovich Gábor alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozója is, aki olyan megyei ügyeket ismer talán mindenkinél jobban, mint a Tompa Eszter-gyilkosság vagy éppen a darnózseli hentes borzalmas feleséggyilkossága. Izgalmas és tanulságos este lesz, az biztos, amelyet Dulai Péter is nagyon vár:
„A könyv egy éve jelent meg, s meglepően jó visszajelzéseket kapok. Azt tapasztalom, hogy ezek a régi ügyek – most konkrétan a Kádár-korszakra gondolok – sokakban emlékeket ébresztenek” – kezdte a Győr+ Média érdeklődésére Dulai Péter, majd így folytatta: „Tömegek nézték a Kékfényt, emlékeznek még az elkövetők arcaira. Egyébként annak ellenére, hogy ezek az ügyek nagyon régen történtek, sokkal átfogóbban feldolgozhatók. Ezekről most már sokkal többet tudunk, mint egy aktuális bűncselekményről.”
A szerzőt sajnos saját családi tragédia is terelte a gyilkossági témák felé, amelyről bár érthetően nehéz beszélnie és nem is teszi szívesen, de kétségtelen, hogy muszáj megtennie. A könyvben is említést tesz a személyes érintettségről és a bemutatókon, író-olvasó találkozókon is kitér rá, mert kell ahhoz, hogy jobban megértsék a motivációját.
„Egyébként mindig érdekeltek az élet elleni bűncselekmények helyszínei. Valahogy mindig vonzott, hogy átérezzem az események súlyát, s hogy mi maradt ott a konkrét helyszínen abból, ami történt. Mostanra pedig már keresni sem nagyon kell a témát, megtaláljuk egymást ezekkel a régi ügyekkel. Persze már a csatornáim is megvannak ahhoz, miként is lehet ezeket a régi emberöléseket a leghitelesebben, a legpontosabban leírni, hol találhatók a források. Mostanra már el sem tudnám ezeket kerülni, de persze nem is akarom…”
Adja magát a kérdés, hogy az embereket vajon miért érdeklik a régmúlt gyilkosságai, miért szeretik olvasni a részleteket, megnézni a hiteles akkori fotókat? Dulai Péter erre is rávilágított, kertelés nélkül: „Sokan még emlékeznek az évtizedekkel ezelőtti ügyekre, de homályosan. Akkoriban azért még nem jutottak annyi információhoz, amiből teljesebb képet kaphattak. S kár lenne tagadni, hogy az emberek szeretnek borzongani. Ilyen az emberi természet. Gondoljunk csak vissza, mindig szerettük az agressziót: elég csak a gladiátorjátékokat említeni, mostanában pedig vannak az akciófilmek vagy a horrorfilmek. És bizony ide venném az emberölési történeteket is, de fontos hozzátenni, hogy én erre nem kívánok rájátszani vagy színezni rajta. Aki követi az oldalam, olvassa az írásaim, az ezt szerintem tudja is.”
Péter a régmúlt eseményeit történeti jelleggel írja le, ahogy fogalmazott „ezek önmagukban is olyan súlyos események, hogy nem kell hozzájuk kommentár.”
„Vannak tanulságai ezeknek a borzalmaknak: például, ha valakit 30-40 éve fél évig vert a férje és senki nem szólt semmit – akkor sem, ha hallották mi történt a szomszéd lakásból – akkor az talán felébreszti a most élő emberek figyelmét. Rávilágít arra, hogy nem szabad befogni a fülünk és becsukni a szemünk. Úgy gondolom, soha nem baj leírni azokat, amik történtek, akkor sem, ha brutálisak, megrázóak. Mert ezek sajnos kőkemény tények, amelyekből lehet tanulni.”
Persze az, hogy hideg fejjel írja meg a történeteket, az nem jelenti azt, hogy így is éli meg őket. „Nem szabad minősíteni. Azzal, hogy leírom mi történt, hogy történt, azzal megmutatom a súlyát és a brutalitását is. Mit lehet még minősíteni azon, ha egy apa lelöki a három gyerekét a tizedik emeletről? Persze legbelül engem is megviselnek ezek az esetek és megvan bennem is az iszonyat, ezt soha nem tagadtam, s ha rákérdeznek beszélek is róla. De írni továbbra sem ennek mentén szeretnék.”
A győri bemutató is rengeteg érdekességet tartalmaz majd, s a könyvben taglalt ügyeken túl megyei vonatkozású bűncselekmények is előkerülnek.
Dulai Péter nem kisebb szaktekintélyt hívott meg vendégként, mint Vidákovich Gábor alezredest, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozóját. Szóba kerül majd az 1980-as évek egyik legbrutálisabb megyei kettős gyilkossága is, amelynek az elkövetője az egyik utolsó kivégzett elítélt Magyarországon. De egészen biztosan beszélnek majd Péterék az eltűnt villanyszerelők sok kérdést felvető ügyéről is.
„Vidákovich alezredes különleges vendég lesz. Ha valaki nem csak aktákból és levéltári iratokból, fotókból ismeri a megyei gyilkosságokat hanem testközelből, az Vidákovich Gábor. Egyébként Győr-Moson-Sopron megyét nézve meglehetősen különleges emberölésekkel találkozunk. Régi ügyek, újabb ügyekről is lesz szó. Az említett 1980-as években Rumi Béla által elkövetett péri gyilkosságot is felhozom, ami engem személy szerint nagyon megrázott az iratok tanulmányozása során. Kivételesen brutális gyilkosság volt.” – zárta Dulai Péter, aki arra is igéretett tett: aki szeretné, a holnapi találkozás során megvásárolhatja és dedikáltathatja a Gyilkosság a panel tetején című kötetét.
Borzongató és súlyosan valóságos este lesz tehát a pénteki könyvbemutató Győrben, a Menházban. Aki eljön azt kapja, amit Dulai Péter mindig is képviselt: tényeket, takargatásmentesen. Elgondolkodtató találkozás lesz, az egyszer biztos…